"Orbánnak is észben kell tartania, miért van itt az IMF"

 Úgy ellopni ugyanis a show-t, úgy elszórni a később teljes egésszé összeilleszthető információmorzsákat, és olyan, a befogadót megzavaró elterelést a cselekményszálba szőni kevés forgatókönyvíró tud, mint azt Orbán Viktor tette múlt héten. Mert míg a sajtó azzal volt elfoglalva, hogy merre jár az IMF-küldöttség, addig a kormányfő konzultációs körútján csendben vázolta, mire számítson a magyar gazdaság.

A félig magyar kézben lévő bankrendszer, a nonprofit közszolgáltatók terve, a patikaliberalizáció visszafordítása, az EU-pénzek szétosztásának megújítása megmutatja, hogyan menetelne tovább a kormány a megkezdett úton, amelynek végén – a tervek szerint – a rideg, profitorientált, külföldi kézben lévő szolgáltatószektor uralmát felváltja az emberléptékű, barátságos, hazai termelővállalkozások világa. Az irány ismert volt, de most újabb konkrét és fajsúlyos adagot kaptunk a jövőképből.

Hogy mennyire látja ezt megvalósíthatónak Orbán Viktor, az ma még nem világos, ezt mutatja a konzultációs hétbe illesztett, a víziókból kissé kilógó gyártósoravatás is a Coca-Colánál. Az idő dönti majd el, hogy a vágyak és a realitás között hol lesz majd metszéspont, a végeredmény lehet egy erős, saját lábán álló Magyarország, de a teljes kirekesztettség, összeomlás-közeli állapot is.

Azt mindenesetre a miniszterelnöknek is észben kell tartania – akkor is, ha ezt látványosan próbálja kizárni saját világából –, hogy az IMF és az EU öltönyösei azért vannak itt, mert megszorultunk, az ipari és külkereskedelmi adatokat pedig csak egy külföldi beruházás, a kecskeméti Mercedes-gyár menti meg.
A hollywoodi verzióban happy end lenne a történet vége. Már csak ezért is el kellene adni a forgatókönyvet. Meg persze a pénz sem jönne rosszul.