Mégis elkészülhet a szegedi szuperlézer

Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU koordinációs igazgatója a tájékoztatón elmondta, hogy az első fázisban, a folyó uniós költségvetési ciklusban nettó 47 milliárd, míg a 2020-ig tartó következő fázisban nettó 14,3 milliárd forint fordítható a magyar projektre. A nettó beruházási összegből 15 százalék a magyar önrész, a 85 százalék pedig uniós támogatás - közölte kérdésre válaszolva az ügyvezető igazgató. Az épületnek és a beszerelt berendezésnek 2015 végére kell elkészülnie, azután kezdődhet a kutatás.

Ezzel látszólag ismét sínre került a szuperlézer ügye, pedig nyáron olyan kormányzati megszólalások is voltak, amelyek szerint akár veszélybe is kerülhet a projekt, a szegediek erre azzal vágtak vissza, hogy szerintük a kormány lassítja a munkát, az érdemi döntések pedig már nem is Szegeden születnek, hanem az egyik minisztériumban.

Nem csak a tudomány nyerne

A Szegedre tervezett központban a világ mostani legnagyobbjánál ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű lézer épülne, több száz szakember dolgozhatna ott, az eredményeket pedig a fizika, a számítástechnika és az orvostudomány is hasznosíthatná. Szeged mellett Prága és Bukarest épít szuperlézert, a projektet az EU egy programként kezeli. A városnak nem csak a presztízs miatt éri meg a beruházás: a kutatók mellett az ő nagy létszámú kiszolgáló személyzetük is Szegedre költözne, és a helyi cégekkel is együtt dolgozhatnának. A finanszírozás döntően az EU feladata, ám a zökkenőmentességhez a fideszes kormány és a szocialista városvezetés együttműködésére is szükség van.