Századvég: a Tesco több magyar árut tart, mint a hazai láncok

A hazai bruttó hozzáadott érték – vagyis a gazdálkodó szervezetek hozzájárulása az országban előállított bruttó hazai termékhez, azaz a GDP-hez – hozzávetőleg egy százaléka, 101 milliárd forint a Tescónak köszönhető a cég 2010-es működése alapján – ez derül ki a Századvég Gazdaságkutató szerdán ismertetett tanulmányából, amely a Tesco nemzetgazdaságban betöltött szerepét vizsgálja. A kutatás a vállalat úgynevezett „ökonómiai lábnyomát”, vagyis a gazdaságra gyakorolt teljes hatását vizsgálta.

Az eredményből kitűnik: a 101 milliárdnyi közvetlen hozzájárulás a közvetett és „indukált” egyéb hatásokon keresztül további 110 milliárdot jelent. A kiskereskedelmi lánc több mint 21 ezer munkahelyén kívül – a beszállítókon keresztül – még további több mint 8 ezer munkahelyet teremt, így a Tesco tevékenységes által mintegy 30 ezer munkavállaló, vagy vállalkozó dolgozott az országban 2010-ben. Ez a hazai aktív népesség csaknem egy százaléka – ismertette a kutatás adatait Kerekes György, a Századvég üzletág-vezetője.

Hozzátette: míg 2008 és 2010 között a foglalkoztatás mind a nemzetgazdaság egészében, mind pedig a kiskereskedelmi szektorban csökkent, addig a Tescónál ebben az időszakban is nőni tudott. A cég amellett, hogy a szellemi dolgozóknak egyre nagyobb mértékben biztosít munkát, az egyik nagy foglalkoztatója a fiataloknak és a képzetleneknek is – mondta el Kerekes György. Az üzletág-vezető megjegyezte: a vizsgálat során kitűnt, hogy a Tesco több termékkörben magasabb arányban tart magyar árut, mint a versenytársai. Például a tejek és tejtermékek terén 92 százalékban hazai termékeket árul, „amely magasabb, mint a szektor átlaga, de még a magyar láncok eredményénél is jobb.”

Az eseményen jelenlévő Gerard Gray, a Tesco-Global Áruházak Zrt. vezérigazgatója elmondta: cége a második legnagyobb foglalkoztató, és az egyik legnagyobb adófizető. Gray ugyanakkor hozzátette: a szektorális adók felére, 20 milliárd forintra csökkentették az éves befektetéseik értékét, és míg 2010-ben 29 új üzletet nyitottak, tavaly már csak hetet. A vezérigazgató kommentálva a számokat kijelentette: a cég vezetése megértette, hogy a válságadók egyszeri hozzájárulást jelentettek a költségvetéshez, ugyanakkor „a tőke azokra a helyekre megy, ahol megtérülés van, és ez itt az elmúlt években nem volt igaz.”

Erre reagálva Gerendás János, az NGM gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkára kijelentette: 2010-ben a költségvetési hiány kezelésére kellett bevezetni a szektorális adókat, és ha ezt a lakosságra terhelták volna, akkor az a vásárlóerőn keresztül szintén érintette volna a kiskereskedelmi szektort, így a Tescót is.

Az eseményen újságírói kérdésre válaszolva Gerard Gray kijelentette: az indokolta a Századvég megbízását a kutatásra, hogy „hiteles kutatóintézetet” kerestek, amely képes volt kidolgozni a tanulmány komplex módszertanát. Gray ugyanakkor nem kívánta felfedni, mennyibe került a tanulmány.