BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Varga: A tegnapi EU-jelentés érdekes helyzetbe hozza az IMF-et

Magyarország az elmúlt két évben komoly kiigazítást hajtott végre, elkerültünk a veszélyzónától, de még nem értünk el a veszélymentes zónába – mondta Varga Mihály „Az országjelentés margójára” című előadásában a Magyar Pénzügyi és Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesülete idei éves konferenciáján. A tárca nélküli miniszter szerint a költségvetés lazítására most Magyarországnak nincsen lehetősége.

Varga Mihály előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt két év gazdaságpolitikai döntései és a mostani európai bizottsági döntés miképp értelmezhető. „Ez a döntés bizonyosan mérföldkőnek tekinthető" - fogalmazott a miniszter.

Helyzetértékelésként a miniszter elmondta, hogy Magyarország nyolc éve van túlzottdeficit-eljárás alatt, azaz az államháztartási hiány hosszú időn keresztül meghaladta a kritikus szintet. Az EU országainak nagy része akkor került ilyen helyzetbe, amikor beütött a válság. Nálunk nem ez volt a helyzet - mondta Varga Mihály, aki szerint a problémát az jelenti, hogy az EU válsága kikényszerít intézkedéseket a brüsszeli intézményekből. A magyar kormánynak már 2010-ben sem volt választási lehetősége az egyensúly és a növekedés között - vélekedett.

A magyar államháztartási hiánynak három lényeges oka van: az állam mérete, az állam eladósodottsága és a növekedési lehetőségek beszűkülése."Az állam egyre több pénzt vont el, miközben a megtermelt jövedelemnek csak 37-43 százalékát kellene optimális esetben elvonnia" - tette hozzá a miniszter. Varga Mihály kifejtette, Magyarország az előző évtized elején eladósodási pályára lépett, és a magyar államadósság uniós és térségbeli összevetésben is kiugróan magas kamatterhet ró az államháztartásra. „Évente 1200-1300 milliárd forint, azaz több mint a GDP 4 százaléka ez a kamatteher. Nem fájna a fejünk, ha olyan helyzetben lennénk, mint a térségbeli országok" - tette hozzá.

„Magyarország potenciális növekedési szintje elmarad a régió országaitól, ez a fajta lemaradás tíz éve tart. A következő éveink a 0-2 százalékos növekedési tartományban telhetnek el” - mondta. A miniszter ismertette, hogy bár folyamatosan nő a munkaerőpiacra bevonható, aktív személyek száma - de míg nálunk 3,9 millió a foglalkoztatottak száma, Csehországban közel 5 millió.

„Az Állami Számvevőszéknek volt egy kitűnő anyaga az eladósodásról. Az bizonyos, hogy amikor egy ország lakossága egy másik ország devizájában adósodik el, akkor valami nagy probléma van" - fejtette ki a miniszter. „Az emberek normakövetők. Ha azt látják, hogy egy állam eladósodik, akkor ez meghatározza az ő viselkedésüket is" - mondta.

„A pénzügyi válság elkerülésére fiskális szigort vezettünk be és a fenntarthatóság irányába s tettünk lépéseket. A tartós növekedéshez meg kell tartani a fiskális szigort, az államadósság fenntarthatóságát biztosítani kell, a mikrogazdasági feltételrendszer változásait pedig csökkenteni szükséges" - fejtette ki előadásában a miniszter.

Magyarország az elmúlt két évben komoly kiigazítást hajtott végre, elkerültük a veszélyzónától, de még nem értünk el a veszélymentes zónába. „A költségvetés lazítására most Magyarországnak nincsen lehetősége" - mondta.

Varga Mihály kifejtette, hogy Magyarországon az államigazgatás dologi kiadásai nemzetközi összevetésben magasak, itt van tere a takarékosságnak. Elmondta: a magyar oktatási rendszerben jelentősek a társadalmi és területi különbségek, vannak kimagaslóan jó, illetve a kitörési lehetőségeket biztosító és nem biztosító intézmények. Ez részben az önkormányzati rendszerből adódik - mondta a miniszter. A felsőoktatásban a tanulók létszámának növekedését nem követte a végzettek számának növekedése. „El fogunk jutni oda, hogy a diákok maguk döntik el, hogy melyik felsőoktatási intézményt tartják fenn, és melyiket nem. Ez a folyamat elindult, és erre szükség is van" - tette hozzá Varga Mihály. Az adózással kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarországon torz az adórendszer eloszlása, kiemelkedően sokan vallanak be ugyanis a minimálbér körüli jövedelmet.

A foglalkoztatás területén erős alkalmazkodás történt, komoly volt a szektorok közötti átrendeződés, a részmunkaidő terjedése pedig szintén megfigyelhető. „A célzott járulékcsökkentés komoly mértékben járul hozzá a foglalkoztatás bővüléséhez" - mondta. Varga Mihály szerint a finanszírozási pozíciót tekintve van egy kedvező külső környezet, de a kormány is sokat tett a hozamok csökkenéséért.

Varga Mihály az IMF-fel kötendő megállapodásról elmondta: Magyarország szorosan kötődik a német gazdasághoz. „Ami Németországban történik, az Magyarországot is érinti. Ha a német mozdony nem teljesít, akkor a mi kocsink is lassabbam döcög. A mai tudásunk szerint az is örömteli, ha a magyar gazdaság nem zsugorodik, hanem nő. Az év eleji CDS-felár 700 pont feletti szintről mostanra 300 pont körüli szintre csökkent. A forintárfolyam alakulása kiemelkedően fontos, mert nagy Magyarország devizakitettsége. Az első félév forinterősödése 280 milliárd forinttal csökkentette az államadósságot" - fejtette ki.

„Lehet megállapodás, de nem csak rajtunk múlik. A tegnapi döntés bizonyosan érdekes helyzetbe hozza az IMF-et" - mondta Varga Mihály, aki szerint Magyarország tudja magát finanszírozni. „Jövőre 6 milliárd eurós finanszírozási igényünk van, ami nem tekinthető magasnak. Ha azonban az elefántok lelegelik a piacot, az megnehezítheti Magyarország helyzetét. Az biztos, hogy Magyarországon nincs autógyújtogatás, nincsenek tömegek az utcán. És egy kormánynak nem lehet célja az, hogy a politikai és társadalmi feszültségeket a végtelenségig élezze" - tette hozzá a miniszter. „Én bízom benne, hogy lesz megállapodás" - fejtette ki Varga Mihály.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.