Magyarország régiós gázelosztó központtá válhat

Jelentős fejlődési lehetőség kínálkozik számos magyarországi vállalat, iparág számára, ha a fő kérdésekben közös nevezőre jutott tegnap az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar küldöttség vendéglátóival, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, illetve Alekszej Millerrel, a Gazprom első emberével. A nyilatkozatok biztatók: Vlagyimir Putyin az MTI szerint közölte, hogy az orosz cégek részt vennének a magyarországi erőművek felújításában, újak építésében, s hogy Magyarország Oroszországnak kétségkívül prioritást élvező partnere Kelet-Európában. Az elnök kitért a magyar termék orosz piaci sikereire, a gyógyszeripart pedig külön kiemelte.

„Mi, magyarok tisztában vagyunk azzal, hogy Oroszország milyen fontos partnerünk. Tisztában vagyunk Oroszország súlyával és jelentőségével is” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Mint mondta, reméli, hogy nőni fog a hazai cégek oroszorszgi kivitele. Közölte, hogy a magyar kormány bátorítja Oroszország magyarországi befektetéseit, kifejezetten szeretné megtartani a két ország közötti energetikai együttműködést, és az energiarendszer bővítésében is számít „Oroszország nagyszerű szakmai felkészültségére, világszínvonalú technológiájára”.

A Világgazdaság értesülései szerint a magyar fél kérte a tárgyalásokon, hogy a Magyarországra Szerbiánál beléptetendő és Szlovéniánál kiléptetendő Déli Áramlat tranzitvezetéknek legyen leágazása a hazai gázelosztásban  jelentős szereppel bíró városföldi gázlétesítmények felé. Felkínálta, hogy a magyarországi gáztárolók szolgáljanak majd a Déli Áramlat térségi háttér létesítményeiként, e célból pedig alakítsanak ki egy magyar-orosz gáztárolási együttműködést. Ha ezek megvalósulnak, Városföld térségi gázelosztó központtá válhat.

Előzetes tervek alapján szóba kerülhetett a gázalapú petrolkémia hazai fejlesztése is. A Németországban erős alapokon nyugvó szegmenst Magyarországon a Péti Nitrogénművek képviseli műtrágyagyártással, illetve az iparnak eladott vegyszerek előállításával. Ez azonban kibővíthető a robbanóanyagként és számos területen gyártási alapanyagként használt ammónium-nitrát előállításával. A cég mögött álló Bige László ennek kapcsán lapunkkal közölte: tudja, hogy túlkínálat van az orosz gázból, de őt még nem keresték meg cége termelésbővítése ügyében.

Ugyanez a kölcsönös érdek – az orosz gázeladások növelése és a hazai ipar fejlesztése – áll amögött is, hogy Oroszország szeretne minél nagyobb mértékben a gázüzemű vagy hibrid járművekre támaszkodni tömegközlekedésében és áruszállításában. Információink szerint Orbán Viktor mostani útja előtt már egyeztettek a hazai Ikarus gyártás újraindításáról is. Oroszország évi 10 ezer gázüzemű járműre lenne vevő.
Úgy tudjuk, orosz várakozások szerint a magyarországi, illetve a közös projektek finanszírozásában az eddiginél nagyobb szerep juthat a már Magyarországon is megjelent Szberbankra, esetleg az Ausztrián keresztül a térség egészében aktív VTB-re (Vnyestorgbank), de általában is erősödhetnek a magyar-orosz pénzügyi kapcsolatok.

Tegnap írták alá az E.On Földgáz Trade és az E.On Földgáz Storage MVM általi megvásárlásáról szóló megállapodást. Ennek alapján Baji Csaba, az MVM elnök-vezérigazgatója már olyan minőségben jelenhetett meg a moszkvai tárgyalásokon, mint aki hamarosan a hosszú távú gázimport szerződésért, általában is a gázipari együttműködésekért, a gáztárolással kapcsolatos ügyekért is felel vállalati szinten. Ő képviselhette az MVM Paks II Atomerőmű Zrt-t is. Annak alapján viszont, hogy az orosz eladóval nem az E.On Földgáz Trade-nek, hanem az orosz-német Panrusgáz Zrt-nek vannak érvényes szerződései, tegnap terítékre kerülhetett az is, hogy a Panrusgázra a jövőben milyen (egyes várakozások szerint az eddigivel azonos) szerep jut a gázimportban.

Megkerülhetetlen volt az egy vagy két új paksi blokk telepítésének kérdése is. Jó eséllyel ezekre is utalt Vlagyimir Putyin az orosz cégek erőműépítési ambíciói említése kapcsán, s az erre való nyitottságát jelezte Orbán Viktor, amikor energiarendszerünk bővítésére invitálta Oroszországot.
Valószínűleg tárgyaltak a Magyarországot kelet-nyugati irányban átszelő, gyors áruszállítást lehetővé tévő vasútvonal kiépítéséről. E terv nemrég felmerült a magyar-kínai együttműködések erősítése kapcsán is. Esetleg az orosz helikopterek is szóba kerültek arra reagálva, hogy Hende Csaba honvédelmi miniszer nemrég közölte, Magyarország új helikoptereket vásárolna.

Jelentős magyar hiány a kétoldalú kereskedelemben

Mint ahogy azt a tegnapi tárgyalásokon Vlagyimir Putyin is kihangsúlyozta, Oroszország hazánk kereskedelmi partnereinek rangsorában - Németország után - a második helyen áll. A kétoldalú áruforgalom 2011-ben meghaladta a 12,4 milliárd dollárt, amely az előző évhez képest 22 százalékos bővülést jelent. Az exportunk közel 3,6 milliárd dollár volt 2011-ben, míg importunk meghaladta a 8,8 milliárdot, vagyis a behozatal a kivitel 2,5-szeresét tette ki. A kivitelünk 2011-ben hat százalékkal bővült, ezen belül az élelmiszergazdasági exportunk átlagon felül, 16 százalékkal nőtt, és így meghaladta a 265 millió dollárt. Tavaly az első hét hónapban hat százalékkal bővült az utóbbi szektorban a kivitel. A héten hazánkban tárgyalt az orosz mezőgazdasági miniszter helyettese, a megbeszéléseken azt is áttekintették, miként lehetne tovább bővíteni a magyar élelmiszerexportot. 

Hazánk és Oroszország közötti külkereskedelmi forgalmat amúgy már hosszú ideje jelentős magyar hiány jellemzi. A passzívum nagyságára a legnagyobb hatással az importált energiahordozók piaci árának alakulása van. Importunk túlnyomórészt ugyanis energiahordozókból áll, 2011-ben ez a szegmens a behozatalunk 90 százalékát tette ki. Exportunkat 2011-ben főként a gépek és szállítóeszközök (54 százalék) és a feldolgozott termékek (37 százalék) alkották. Az élelmiszeripari termékek kivitele az ital- és dohánytermékekkel együtt az exportunk hét százalékát tette ki.
Vlagyimir Putyin a tegnapi tárgyalásokon azt is megjegyezte, hogy a befektetések az utóbbi három évben nem, vagy csak nagyon alacsony mértékben növekedtek, ezért ezen a területen további lehetőségek vannak az együttműködésre. A Magyarországon befektetett orosz tőke állománya mintegy három milliárd dollárt tesz ki, Oroszországban pedig kétmilliárd dollárnyi a magyar befektetés értéke – derül ki a Kreml sajtószolgálata által összeállított háttéranyagból.

A Magyarországon jelen lévő jelentős orosz cégek közé a Szberbank és a Lukoil tartozik. Oroszország legnagyobb bankjának számító Szberbank tavaly vásárolta fel az osztrák Volksbank kelet-és közép-európai leányvállalatait tömörítő Volksbank Internationalt, amely tranzakció révén a magyarországi Volksbankban 98,73 százalékos befolyást szerzett. A Lukoil olajcég szállítja Magyarországra a legnagyobb mennyiségben a kőolajat. A társaság emellett 77 benzinkutat üzemeltet hazánkban, amelyek korszerűsítésére több mint 150 millió dollárt fektetett be.

Magyar részről az OTP, a Mol, a Trigránit, a Richter és az Egis befektetései számítanak a legnagyobbnak Oroszországban. A Mol és orosz partnere, a Russznyefty közösen működteti a nyugat-szibériai Zapadno-Malobalik olajmezőt, ahol évente 2,7 millió tonna nyersanyagot hoznak felszínre. Az OTP-nek több mint 96 százalékos részesedése van az Invesztszberbank nevű pénzintézetben, a Donszkoj Narodnij Bank esetében pedig a teljes tulajdonjogot szerezte meg.