Bevált Pécsett az innováció-marketing

A Pécsi Tudományegyetemen a Közgazdaságtudományi Kar elindította az innováció-marketing speciális tárgyat Lányi Beatrix irányításával. Erre azért volt szükség, mert a tapasztalatok szerint a vállalkozói kultúrában az innováció kapcsolódása a marketing egyes elemeihez még nem mindenki előtt világos.

„A képzés keretében a hallgatók megismerik az innováció, a kutatás-fejlesztés, a nemzeti innovációs rendszerek, a szabadalmak és általában a szellemi tulajdonvédelem, a formatervezés, a terméktesztek, a piaci tesztek, az innovatív iparágak, a versenyképesség, az egész innovációs folyamat és az innovációs modellek fogalmait, eljárásait” – tudtuk meg Szekeres Györgytől, a Hisztopatológia Kft. ügyvezetőjétől, akinek a feladata, hogy cége gyakorlatias, vállalkozói szemlélettel gazdagítsa az új tantárgy oktatását. Ezt többek között úgy oldják meg, hogy hogy az egyes témák szakembereit, szaktekintélyeit is bevonják a fiatalok oktatásába. Idén eddig Rónaszegi Lenke, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Osztályának korábbi vezetője és a Regionális Innovációs Centrum megalapítója, és Kürtössy Jenő, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szabadalmi Főosztályának szakmai főtanácsadója adott elő Természetesen, egy-egy szemeszter rövid, ezért folyamatában próbálják az aktuális gazdasági és társadalmi környezet szerint is moderálni a gyakorlatokat a hallgatóknak.

Például két éve, amikor nagyon előtérbe kerültek a kis- és közepes méretű vállalkozások, körbejárták a helyi, innovatív vállalkozások jó részét, ahol a hallgatók felmérték az innováció és a marketing színvonalát. A vizsgadolgozatokból egyértelmű kiderült, hogy az egyetemisták milyen reálisan látják a problémákat, az előítéletektől és demagógiától sem mentes környezetet, amiben „a kkv szektor kénytelen tengetni az életét és megtartani a dolgozókat”. „Hogy a helyzet most milyen, mit mutatna egy ilyen esetlátogatás eredménye, hadd ne részletezzem, de javulást biztosan nem észlelnénk” – jegyezte meg a Hisztopatológia vezetője.

A következő tanévben a gazdasági környezet nagyvállalati és önkormányzati-társadalmi vetületét mérték fel. A kérdőívezés helyett kitalálták, hogy induló vállalkozásként mennek kapcsolatot teremteni. Létre is hoztak 5-6 cég-elképzelést konkrét termékekkel, szolgáltatásokkal.

Szekeres György nem is titkolta csalódottságát: „Mint gyakorló, bár már rég nem induló vállalkozás vezetője, szomorúan láttam, hogy a hallgatók milyen helyzetet találtak.” Ugyanakkor neki is nagyon tetszett, hogy a hallgatók milyen professzionális módon viszonyultak a virtuális cégek létrehozásához; „volt olyan tervezet, amire szívesen azt mondtam volna, hogy nosza, valósítsuk meg”. Idén még továbbléptek, elsősorban a cégalapításhoz szükséges inkubátorházat, pontosabban annak feladatait ellátó csapatokat hoztak létre és a múlt év projektjeit, virtuális vállalkozásait „tették eléjük”, hogy inkubációs szolgáltatásaikkal segítsék a tervek megvalósulását. „Előre biztos vagyok benne, hogy sikerül ezt a feladatot teljesíteniük, hiszen már az első órák után tisztában vannak az értéklánc és az innováció jelentőségével, a marketing helyével” – vélekedett az üzletember. Úgy látja, jövőre sem maradnak munka nélkül, mert idén például nem jutott idő a szabványok jelentőségére, és a fenntarthatóság, a méltányosság és élhetőség fogalmait is helyükre kell tenni.