Már korai szakaszban kezelni kell

Sokan sajnos nem figyelnek arra, hogy szétválasszák egymástól az allergiás és a nem-allergiás asztmát. Gyermekkorban a kis betegek többsége allergiás asztmában szenved. Az allergiás bőrteszt elvégzése, értékelése segíthet az asztmás tüneteket előidéző allergének kimutatásában.

Nem az asztma,

a hajlam öröklődik

A kiváltó tényező megállapításával és ezek kerülésével a rosszullétek többnyire megelőzhetők. A leggyakoribb lakáson belüli allergének: a házipor-atkák, penészgombák, a toll, az állati szőrök – sorolja dr. Somogyi Éva, a Budai Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza.

Régóta ismert, hogy az asztmások családjában halmozottan fordulnak elő allergiás betegségek (szénanátha, ekcéma, ételallergia), vagyis nyilvánvaló a genetikai meghatározottság. De nem maga a betegség, hanem az allergiás hajlam öröklődik! Ha mindkét szülő allergiás asztmától szenved, a gyermeknek 60-80 %-os esélye van a betegségre.

A genetika fejlődése azzal kecsegtetett, hogy előbb-utóbb megtaláljuk az „asztma-gént”. Kiderült azonban, hogy nem egy asztma-gén létezik, hanem nagyon sokfélét. Az allergiás immunválasz legalább 10 kromoszómához, kromoszómánként több génhelyhez kötődik. Ez lehet az oka, hogy nagy különbségek vannak az asztma tüneteinek megjelenésében, súlyosságában és a kezelésében.

Mi lesz később?

5 éves kor alatti gyermekeknél légúti vírusfertőzés („megfázás”) során gyakran jelentkeznek az asztmához hasonló tünetek, ez az úgynevezett asztmás hörghurut. Ez fokozott orvosi gondozást, folyamatos megfigyelést igényel, nem szabad arra alapozni, hogy „majd kinövi”.

A gyermekkori asztmások egy része felnőtt korra valóban „kinövi” a betegséget. Ez az enyhe betegek 70 százalékára igaz, ám akiknél megmaradnak a tünetek, azok felnőttkorban is asztmások maradnak. A már gyermekkorban is súlyos tüneteket mutatók esetében fordított a helyzet: közülük 70 százalék marad felnőtt korra is asztmás.

Az asztmás betegség alakulásában 14 éves korig jelentős eltérés van a nemek arányában is, a fiú–lány arány 2:1. Később ez a különbség eltűnik, mert a serdülő- és fiatal felnőttkorban kezdődő asztma nőknél gyakoribb. Rosszabb az állóképesség

Egy dán egyetemen azt vizsgálták, hogyan befolyásolja az asztma a gyerekek testi állapotát és egészségét. Az eredmények egyértelműek: az asztmás gyerekek kevésbé voltak fittek, magasabb volt a testzsír-százalékuk, és többen voltak közülük elhízottak, mint egészséges társaik. Minél magasabb volt a mért testzsír-arány, annál alacsonyabb volt a gyerekek napi aktivitása és annál kevesebb időt töltöttek erőteljes mozgással. Az asztmás csoportban pedig az derült ki, hogy minél nagyobb a gyerekek állóképessége és minél többet mozognak aktívan, annál inkább kézben tartható a betegség. Az elhízást pedig mindenképpen ajánlatos megelőzni, hiszen a túlsúlyos gyerekek egyértelműen kevésbé aktívak, mint a normál súlyú társaik, ez pedig tovább rontja állóképességüket és egészségi állapotukat.

A szülők felkészültek, de...

A St. Louis-i egyetem kutatói azt mérték fel, melyek azok az egyre súlyosbodó jelek, amelyeket már észrevesznek a szülők, és mikor, hogyan kezdik meg az asztmás roham csillapítását. A megkérdezett 101 szülő különböző előzetes jelekről számolt be, közülük 23-an azonban úgy beszéltek az asztma későbbi, komoly tüneteiről (nehézlégzés vagy a légzési segédizmok használata levegővételhez), mintha azok korai, figyelmeztető jelek lettek volna.

A kutatás tanulsága, hogy bár a szülők le tudják írni az asztmás roham figyelmeztető jeleit, többségük csak akkor lép közbe, amikor a panaszok súlyosbodnak, és csak ritkán alkalmazzák az inhalációs szteroidokat, azaz a megelőző kezelést. A szülők egy része későn kezdi az akut hörgőtágítók adását, holott a hatásos beavatkozás a megelőző terápián és kellő időben megkezdett akut rohamoldó szakszerű alkalmazásán múlik.

Változóan súlyos tünetek

A tünetek súlyosságukat tekintve különbözőek lehetnek. Az asztmások egy része alkalmanként jelentkező rövid, enyhe nehézlégzési epizódtól eltekintve többnyire tünetmentes. Mások szinte állandóan köhögnek, sípolva veszik a levegőt, és súlyos rohamokat élnek át. A roham kezdődhet hirtelen, sípoló légzéssel, köhögéssel, nehézlégzéssel, más esetekben a rosszullét lassan alakul ki.