BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elszakadáspártiak előnyben

Megfordult a trend Skóciában: másfél héttel az országrész hovatartozásáról szóló népszavazás előtt először kerültek többségbe az elszakadást támogatók. A piacok negatívan reagáltak, a londoni vezetés ígérgetésbe kezdett

Ami eddig csak egy nacionalista politikus ötletének tűnt, most tapintható közelségbe került: egy szombaton közölt közvélemény-kutatás szerint először kerültek többségbe Skóciában azok, akik a szeptember 18-án rendezendő népszavazáson az országrész elszakadására voksolnának. A YouGov felmérése szerint a megkérdezettek 47 százaléka támogatja a függetlenséget, míg 45 százalék áll ki amellett, hogy Skócia maradjon az Egyesült Királyság része. A biztos választók körében ugyanakkor 51 százalékra emelkedett az elszakadáspártiak aránya.

A hír aggodalmat váltott ki a piacokon; a font tegnap tízhavi mélypontra került a dollárral szemben, a skóciai központú vállalatok részvényei is eséssel nyitottak a heti kereskedésben. Nem véletlenül: a függetlenség rengeteg megoldatlan gazdasági kérdést hordoz. Ilyen a pénznem. A londoni vezetés korábban többször jelezte, hogy nem támogatja a font megtartására vonatkozó edingburgh-i terveket, mire az Alex Salmond vezette kormány azzal fenyegetőzik, hogy akkor nem fizetik ki a brit államadósság rájuk eső részét.

Nem a pénznem az egyetlen megoldatlan probléma. Az EU-tagság kérdésével egyetemenben az sem tisztázott, hogy a Nagy-Britannia számára biztosított uniós források mekkora hányadára számíthatna Edingburgh.

Az üzleti szféra sem lelkesedik az ötletért: az egyik legnagyobb helyi befektetési cég, a Standard Life jelezte is, hogy elszakadás esetében tevékenységeit részben Angliába helyezi át. A skóciai központú nagybankok (Lloyds, Royal Bank of Scotland) esetében pedig amiatt aggódnak, hogy az ottani, a GDP több mint tízszeresét kitevő betétállomány túl nagy terhet róna az önálló államra. Egyelőre az is kérdéses, hogy ezek a bankok a brit bankfelügyelet alá tartoznak-e majd – ahogy a font megtartásával is az a fő gond, hogy a pénznem ezzel részben kikerülne a brit jegybank hatásköre alól. A Weir Group tanulmánya ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a skóciai cégek esetében annak ellenére nőhet az adóterhelés, hogy Edinburgh csökkentést ígér. Mivel ugyanis profitjuk nagyobb része az országrész határain kívül képződik, az adókedvezmények arra nem vonatkoznak.

Az önállóság azonban nem csak gazdasági kérdés. A hagyományos brit nagypártok egy emberként utasítják el Salmond terveit, igaz, más-más érdekek vezérlik őket. A David Cameron vezette konzervatív kormány számára egyértelmű pofon lenne az elszakadás, ugyanakkor érzékenyen érintené az ellenzéki Munkáspártot is, amelynek komoly választói bázisa van az országrészben.

Érthető, hogy a londoni vezetés masszív ígérgetésbe kezdett a felmérés publikálását követően. George Osborne brit pénzügyminiszter vasárnap a hatáskörök szélítésével kapcsolatos átfogó akciótervet ígért „néhány napon belül” arra az esetre, ha az elszakadást elutasítók kerülnek többségbe. Alex Salmond skót első miniszter a BBC-nek nyilatkozva pánikreakcióként jellemezte Osborne ígéreteit.

Félig autonóm állam

Skócia, amely 1707 óta alkot politikai uniót az angol királysággal, ma félig autonóm országrész Nagy-Britannián belül. Hivatalosan Skócia önálló állam, az edinburgh-i vezetés azonban korlátozott hatáskörrel bír. A hatáskörök megosztását az 1998-as Skóciáról szóló törvény határozza meg. Eszerint az Egyesült Királyságot alkotó országok jogait a brit parlament módosíthatja.

A brit alsóházban 59-en képviselik Skóciát, miközben a londoni kormánynak van egy Skóciáért felelős államtitkára. Az edinburgh-i kormányzat vezetője az első miniszter. Az egykamarás, 129 tagú edingburgh-i parlament dönthet az egészségüggyel, az oktatással vagy a közlekedéspolitikával kapcsolatos ügybekben, részben adókivetési joggal is bír. A jóléti kiadások, az adópolitika legnagyobb része, illetve a kül- és védelmi politika ugyanakkor a londoni parlament alá tartozik. Ennek megfelelően bizonyos területeken vannak különbségek Skócia és a királyság többi része között. Az országrészben például ingyenes az egyetemi oktatás.

A brit alsóházban 59-en képviselik Skóciát, miközben a londoni kormánynak van egy Skóciáért felelős államtitkára. Az edinburgh-i kormányzat vezetője az első miniszter. Az egykamarás, 129 tagú edingburgh-i parlament dönthet az egészségüggyel, az oktatással vagy a közlekedéspolitikával kapcsolatos ügybekben, részben adókivetési joggal is bír. A jóléti kiadások, az adópolitika legnagyobb része, illetve a kül- és védelmi politika ugyanakkor a londoni parlament alá tartozik. Ennek megfelelően bizonyos területeken vannak különbségek Skócia és a királyság többi része között. Az országrészben például ingyenes az egyetemi oktatás.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.