Kiskereskedők nagy hajrában

A törvény hatályba lépése előtt 15 nappal kellene jelezniük az illetékes önkormányzat jegyzőjénél a kereskedőknek, hogy ők megfelelnek a kötelező zárva tartás alóli mentesség rendeletben meghatározott feltételeinek – ezt tartalmazza annak a kormányrendeletnek a tervezete, amelyet a múlt héten küldtek ki egyeztetésre. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára az MTI-nek el is mondta: szerdán kapták meg a tervezetet egyeztetésre és 24 óra alatt kellett volna véleményezniük ezt. A kapkodás érthető: alig van idő megjelentetni a végrehajtási rendeletet, hiszen a törvény március 15-én hatályba lép.

Ez annyit jelent, hogy a kereskedőknek február 27-ig (az az utolsó munkanap) kell bejelenteniük az önkormányzatnak, ha a rendelet alapján felmentést akarnak: vagyis már most is kevesebb, mint két hetük van, pedig a jogszabályt még ki se hirdették. (Ez után viszont nem lesz annyira bonyolult a dolog: minden év december 15-ig kell majd beadni a papírt, amely egy évig lesz érvényes. Az új boltoknak, meg az indulás előtt kell az engedélyt kérni). Sokaknak nem lesz dolguk, hiszen esélyük sincs mentességet kapni. Azon kereskedőknek kell csak jelentkezniük, akik a törvény szerint nem lehetnének nyitva vasárnap, vagy éjjel, de a rendelet ezt engedi nekik. Így jelentkezniük kell azoknak, akik úgy üzemeltetnének éjjel-nappalit, hogy ott alkalmazott is lesz. A törvény szerint csak a tulajdonos (vagy segítő családtagja) szolgálhat ki a kötelező zárva tartási időszakban (alapesetben vasárnap egész nap, hétköznap és szombaton este tíz és reggel hat között) – és persze feltétel, hogy az üzlet 200 négyzetméternél kisebb legyen. Mint a Világgazdaság korábban beszámolt róla: a kormányrendelet ezt puhítja fel úgy, hogy felmentéseket ad: a tulaj mellett lehet négy alkalmazott is az üzletben az éjjel-nappalik esetében, valamint – szezonban – a Tisza, a Velencei tó, és a Balaton partján fekvő településeken. Itt is marad azonban a 200 négyzetméteres szabály (a nagyobb hipermarketeket azonban elve kizárja a tulajdonosi jelenlét megkövetelése). A négyzetméter-korlátot a rendelet az építőanyag-kereskedők és a kertészetek esetében törli el – itt azonban ismét csak a tulajdonos szolgálhatna ki a terv szerint. A rendelet ezen kívül teljes felmentést ad a kikötőkben lévő üzletekre is – egyelőre. A hírek szerint sokan szeretnének még – különböző indokok alapján – további felmentéseket kérni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Világgazdaság kérésére válaszolva azt közölte: a kormányrendelet kihirdetésére leghamarabb a törvény hatályba lépését, azaz március 15-ét „megelőző hetekben” kerülhet sor. A tárca válaszaiból is kiderül, hogy a kormányzat nem igazán tervezi a jogszabályok egyértelműsítését, holott az on-line üzletek és a házhozszállítás kérdésében láthatóan lehetnek még vitás pontok. A tárca korábban úgy értelmezte, hogy a házhozszállítás zárva tartási időben (vasárnap és éjjel) tilos, most azonban ezt úgy egészítették ki, hogy azok kiszállíthatnak, akik egyébként is nyitva lehetnek. (A kereskedői érdekképviselet szerint a házhozszállításra nem terjed ki a törvény, ezért az vasárnap is lehetséges.) Az NGM válaszában leszögezi, hogy nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabály értelmezésére , így tájékoztatást ad csupán.

Ugyanakkor szerintük egyértelműen kiderül a törvényből, hogy az az üzlet, amelyik nyitva lehet, kiszállítást is végezhet – ugyanakkor az on-line üzletek alapesetben nem. Szerintük a kereskedelmi tevékenység azzal valósul meg ugyanis, hogy az árut átadják, és erre vonatkozik minden korlátozás, és felmentés is. Ez alapján az újságosok kivihetik vasárnap reggel az újságot, a pékek pedig a kenyeret, meg a tejet (ezek az üzletek nyitva lehetnek vasárnap délelőtt). Sőt: a házhozszállítás a kétszáz négyzetméternél kisebb üzleteknek lehetséges lesz éjjel is, a piacokon működő üzleteknek pedig folyamatosan, hiszen azokra nem vonatkozik a tilalom – ahogy a kikötőkben is lesz értelme online üzlet raktárát megnyitni. Legalábbis a tájékoztatás szerint.