Parlament: Orbán varsói látogatásáról is faggatták Szijjártót

Ezen a héten láthattuk először, milyen lesz a kétheti ülésezési rend B-hete. A határozatképességre nem volt szükség, vagyis hosszú pihenőidőt kaptak azok a képviselők, akik nem akarnak ma felszólalni. Az ellenzék ezúttal az azonnali kérdések körében próbálta megizzasztani a kormányt.

Sztojcsev Iván

2015.02.23, 11:23

Ízelítőt kaptunk ma abból, hogyan fog kinézni az üres hét a kétheti ülésezési rendben. A múlt héten hétfőn, szerdán és pénteken tartottak parlamenti ülést, most pedig a változatosság kedvéért hétfőn és csütörtökön ülnek össze. A mai ülésről kimaradtak a hétfőnként szokásos interpellációk (azokat megtartották már a múlt héten), szavazások sem voltak, így ezúttal semmi szükség nem volt arra, hogy a képviselők biztosítsák a határozatképességet. A mai ülésnek két napirendi pontja volt csak: az azonnali kérdések, majd a kérdések.

A napirend előtti felszólalások közt közel egy órát vártunk arra, hogy a tegnapi veszprémi választásról és a fideszes kétharmad végéről érdemben szó essen. A kormány nevében Szijjártó Péter szólalt fel: a külgazdasági és külügyminiszter a közel-keleti keresztényüldözésről és az Iszlám Állam jelentette veszélyekről beszélt. Szerinte reális lehetőség arra adódna, hogy Magyarország a kurdisztáni katonai stabilitáshoz járuljon hozzá.

Ki járt jól a Magyar Művészeti Akadémia kétmilliárdos ingatlanvásárlásával? Ezt a kérdést tette fel napirend előttijében az LMP-s Ikotity István - neki válaszolva Rétvári Bence államtitkár arról beszélt, hogy "a kormány tiszteletben tartja az MMA függetlenségét", a jó működéshez pedig szerinte szükség van ingatlanokra. A KDNP-s Szászfalvi László már beszélt az ellenzékről: szerinte a baloldalnak nincs joga arra, hogy szegényellenességgel vádolja a kormányt. Rétvári Bence neki felelve arról beszélt, hogy a közmunka nyomor helyett tisztes szegénységet kínál.

A jobbikos Mirkóczki Ádám volt az első, aki Veszprémet egy félmondat erejére szóba hozta (igaz, pártja számára nem is volt nagy siker a tegnapi választást), ő is csak annyi időre, hogy cigányozzon egyet - elsősorban az Országos Roma Önkormányzattal szembeni korrupciós vádakról beszélt. Rétvári Bence neki annyit mondott: a képviselő is kapott egy meghívást az Országos Roma Önkormányzattól, menjen el, nézze meg, hogy a vitatott projekt megfelelően elkészült-e.

Tóbiás József MSZP-elnök beszélt először a tegnapi választásról. Mint mondta, azután, hogy az MSZP tavaly ősszel Újpesten egymagában megverte a Fideszt és a Jobbikot, tegnap a veszprémi választók történelmet írtak: Kész Zoltán az új korszak első hírnöke. A kétharmad lebontható, a Fidesz legyőzhető - fogalmazott. Végre megmutatkozott a sokszínű és nyitott Magyarország ereje - mondta az MSZP elnöke. A veszprémi választás másik tanulsága szerinte, hogy a választók érzik: nem a Fidesszel egy tőről fakadó Jobbik az igazi kormányváltó erő. "A Fidesz és a Jobbik mára összenőtt, egy nyelvet beszélnek, és ez a nyelv nem Magyarország nyelve" - mondta. A kormány nevében neki L. Simon László válaszolt: szerinte a hétvége bebizonyította azt, hogy az ellenzék korábbi vádjai a választási reformról alaptalanok. Az államtitkár szerint kiderült, hogy Magyarországon demokrácia van, hiszen egy választáson nem csak a Fidesz nyerhet. "A tegnapi választás nem egy országgyűlési választás volt az ország egészére kiterjedően" - fogalmazott. A kormány stabil háttérrel fogja végezni a munkáját a következő három évben - ígérte.

Kósa Lajos, a Fidesz napirend előtti felszólalója is gratulált Kész Zoltánnak. Szerinte az eredményekből világosan látszik, hogy a baloldal által támogatott független jelölt körülbelül annyi szavazatot kapott, mint tavaly tavasszal, míg a Fidesz, az LMP és a Jobbik is elvesztette az akkori szavazóinak 40-50 százalékát. A Fidesz nem tudott olyan tételt megfogalmazni, amellyel hatékonyan tudta volna mozgósítani a választóit - fogalmazott meg önkritikát Kósa. Több polgármester-választás is volt a hétvégén: Abaújszántón és Szatymazon is a Fidesz győzött - emelte ki.

Az MSZP-s Kiss László Orbán Viktor "látványos kudarcba fulladt" lengyelországi látogatásáról kérdezte Szijjártó Pétert. Mit tesz a kormány, hogy rendezze a megromlott viszonyt - kérdezte. Szerinte Jaroslaw Kaczynski pártja cáfolja a magyar kormányfőt - ők állították, hogy Orbán kért volna találkozót tőlük. Szijjártó Péter azt válaszolta: egyetlen lengyel ellenzéki politikussal sem kezdeményeztek találkozót. Problémák és vitás kérdések vannak, de azon ez nem változtat, hogy szövetségesek vagyunk - fogalmazott a miniszter.

Az fenyegeti Baranya lakosságát, hogy sztájk lesz a Pannon Volánnál. Tervez-e a kormány magasabb béreket ajánlani? Ezt kérdezte az MSZP-s Szakács László. Tasó László államtitkár arról beszélt: a munkavállalók teljes jogutódlással kerültek át új céghez, a méretgazdaságosság miatt nem csak a béreken lehet spórolni.

A jobbikos Egyed Zsolt arról kérdezett: tovább nyílik a magyar olló, egyre nagyobb a szegénység. Pogácsás Tibor államtitkár arról beszélt a válaszában, hogy az új segélyezési rendszerben az önkormányzatok nagyobb hatáskört kapnak.

AZ LMP-ből Schmuck Erzsébet a kilakoltatást választotta kérdése témájának: mint mondta, egyre több az olyan kilakoltatás, amikor nem biztosítanak új lakást, azzal pedig, hogy az önkormányzatok feladata lesz támogatást adni márciustól, kilátástalan lehet sokak helyzete. Rétvári Bence szerint jobban járnak az önkormányzatok, mert a támogatások önrészét átvállalja az állam, a szabad adókivetés lehetőségével pluszbevételhez juthatnak, amelyik település pedig ehhez túl szegény, azt kisegíti az állam.

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó arról kérdezte a kormányt: miért csak a házasságban élőket támogatják, miért nem tekintik velük egyenrangúkat, akik házasságon kívül élnek együtt? Veresné Novák Katalin államtitkár azt felelte erre: senki magánéletébe nem akar a kormány beleszólni.

Farkas Gergely (Jobbik) a szakmai gyakorlatokról kérdezett. Czomba Sándor államtitkár válasza szerint elsősorban nem iskolai tanműhelyben, hanem élesben, vállalatoknál kell tanulni. Erre adott esetben lehetőség van hétvégéken, ünnepnapokon is, ami a vendéglátásban például indokolt - mondta.

Az MFB, a MÁV, az Eszközkezelő vezetői is kétmillió forintnál többet kapott 2013-ban, de mennyi extra prémiumot fizetett ki az állam tavaly? - kérdezte az MSZP-s Velez Árpád. Tasó László azt felelte: aki kétmilliónál többet kapott 2013-ban, azt megkérték, hogy fizesse vissza a többletet, 2014-ben pedig nem volt kétmilliósnál magasabb prémium.

Azok a közszolgák, akik átkerülnek a kormányhivatalokba, azoknak nem emelik a fizetését - mondta Szél Bernadett (LMP). Egy nyolcadik éve befagyasztott életpályamodell szerint dolgoznak az érintettek - mondta a képviselő. Lázár János azt válaszolta neki: 2016 júniusában emelkedik a közszolgák bére.

Az azonnali kérdések közt is visszatértek a tegnapi választásra: Gőgös Zoltán azt kérdezte, hogy "milyen alapon járt el Veszprém városi rendőrkapitánya Kubatov Gábor kérésére". Az egyik szavazókörből elküldték a fideszes választási bizottsági tagot, miután listázta a szavazókat, majd a megjelenő újságírókat igazoltatta a rendőrség - idézte fel a tegnapi eseményeket. Kontrát Károly azt felelte: a hatályos jogszabályok szerint a rendőrségnek feladata van a választás lebonyolításánál. A rendőrség minden bejelentést kivizsgál, és ha jogsértést tapasztal, megteszi a szükséges intézkedéseket - mondta. Az MSZP-s politikus szerint világosan kiderül a videófelvételekből, hogy azután kezdődött az igazoltatás, hogy Kubatov Gábor a rendőrökkel beszélt. Kontrát azzal válaszolt erre: "2006. október 23-án önök irányították a rendőrséget a békés tüntetőkre (…) azóta sikerült visszaállítani a rendőrségbe vetett bizalmat, a rendőrség jól van, tessék békén hagyni".