Mi várhat a paksi bővítésre, ha közbelép az EU?

Nagynak látszik a káosz azóta, hogy tegnap este a Financial Times megírta: az Európai Bizottság blokkolja a paksi bővítést. Nem segítette a tisztán látást, hogy az eseményekre elvileg rálátó magyar jobboldali politikusok egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatokat adtak. Navracsics Tibor, aki maga is ott ült az EB ülésein, alig negyedórával a cikk megjelenése után elismerte, hogy igaz, amit az FT ír: az Európai Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta az Euratom javaslatát, ami a magyar kormány és Oroszország közt létrejött paksi bővítésről szóló megállapodást blokkolja. Arra egy órát kellett várni ezután, hogy Giró-Szász András cáfolja az egészet, és helyreigazítást kérjen a Financial Timestól. A kormányszóvivő szavai szerint az EU nem blokkolja az atomerőmű megépítését. Lázár János ma reggel kvázi elismerte, hogy valami baj van. A Kossuth Rádiónak arról beszélt a miniszter, hogy folyamatos az egyeztetés az EU és a kormány közt, megnyugtató megoldás készül, és az EU-nak amúgy sem érdeke blokkolni a bővítést. Kovács Zoltán kormányszóvivő ezek után délelőtti nyilatkozatában mindent cáfolt.

Egy logikusnak tűnő megoldás van, ha nem akarjuk azt a verziót elfogadni, hogy a kormány összevissza beszél: ha nagyon szigorúan szó szerint vesszük Giró-Szász szavait. Az Európai Bizottság ugyanis technikailag valóban nem a paksi bővítést blokkolta - igaz, a lépésük könnyedén vezethet az üzlet bukásáig, legalábbis a mostani formájában. A szerződések jókora átalakításáig azonban minimum elvihet a mostani döntés, kérdés, hogy így megéri-e minden félnek továbbra is fenntartani.

Az EU igazi problémája az, hogy Magyarország egyedül Oroszországtól hozott volna nukleáris üzemanyagot. Az Euratom szerint az már nem fér bele az uniós jogba, hogy kizárólagosságról állapodjanak meg ezen a ponton. Az erről szóló szerződést támadták meg (márpedig az Euratom engedélye nélkül az EU-ban nem valósulhat meg ilyen beruházás), a magyar kormány fellebbezett, az Európai Bizottság pedig most úgy tűnik, hogy az Euratomnak adott igazat.

Az Euratom elutasította a magyarok kérelmét, ezt Magyarország megfellebbezte. A Financial Times három forrásra hivatkozva azt állítja: az Európai Bizottság egyértelműen az Euratom mellé állt az ügyben. Ez ugyan papíron nem jelenti a projekt teljes blokkolását, a gyakorlatban viszont megakadályozhatják a 12 milliárd eurós magyar-orosz üzletet, de legalábbis komoly egyeztetésekre lesz szükség, és változtatásokra a szerződésben.

Az FT arról ír: titkos tárgyalások után hozta meg a végleges döntést az Európai Bizottság. A projekt folytatásához az orosz félnek kellene változtatni a szerződés feltételein a lap szerint.Úgy tűnik tehát, hogy nem maga a paksi bővítésről szóló szerződés az, amivel baj van. A fűtőelemekről szóló szerződést tavaly decemberben írták alá, jó tíz hónappal azután, hogy az eredeti, a bővítésről szóló megállapodást megkötötték. A szerződés szerint húsz évig a Roszatom szállítja a fűtőelemeket, méghozzá kedvezménnyel. Aszódi Attila kormánybiztos azóta már úgy nyilatkozott, hogy ez valóban okozhat problémát, erről azonban tárgyalások folynak. Nagy kérdés azonban, hogy ha a decemberi szerződést alapjaiban át kell írni, vagy enélkül kell nekimenni a beruházásnak, akkor már megéri-e belevágni a paksi bővítésbe. Ha újratárgyalják a szerződést, és nem csak az oroszoktól hoznak Magyarországra fűtőelemeket, akkor újra kell gondolni az anyagiakat is. Arra pedig Perger András, az Energiaklub munkatársa figyelmeztetett a 444.hu-nak nyilatkozva, hogy mivel a bővítésről szóló szerződés teljes egészében nem ismert, nem is tudhatjuk, hogy szerepel-e benne kitétel esetleg az orosz kizárólagosságról. Ha igen, akkor bajban vannak a bővítés pártolói.

Persze itt még nincs vége a történetnek: további két szálon is támadják a paksi beruházást. Az EU vizsgálhatja, hogy tiltott állami támogatásnak számít-e az, hogy teljes egészében állami a hitelezés, valamint azt is, hogy nem ütközik-e az EU versenyjogába, hogy nyílt pályáztatás nélkül nyerték el az oroszok a bővítés munkáit. Egyik ügyben sem történt még jelentős lépés, az uniós bürokrácia eddig nem volt túl gyors e téren, de az már világosan látszik, hogy a kormányra még várhat pár kemény csata.

Roszatom: a magyarok dolga az egyeztetés

A Roszatom azt közölte : a paksi atomerőmű bővítésének ügyében nincs mit hozzátennie a magyar kormány álláspontjához, amely szerint nincs szó arról, hogy az Európai Unió megtiltotta volna az orosz nukleáris fűtőanyag beszállítását Magyarországra. Az állami tulajdonú orosz cég szóvivője a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy a szerződést, amelyet a paksi bővítésről kötöttek, Magyarország egyeztette az Európai Bizottsággal.

Az Euratom elutasította a magyarok kérelmét, ezt Magyarország megfellebbezte. A Financial Times három forrásra hivatkozva azt állítja: az Európai Bizottság egyértelműen az Euratom mellé állt az ügyben. Ez ugyan papíron nem jelenti a projekt teljes blokkolását, a gyakorlatban viszont megakadályozhatják a 12 milliárd eurós magyar-orosz üzletet, de legalábbis komoly egyeztetésekre lesz szükség, és változtatásokra a szerződésben.

Az FT arról ír: titkos tárgyalások után hozta meg a végleges döntést az Európai Bizottság. A projekt folytatásához az orosz félnek kellene változtatni a szerződés feltételein a lap szerint. Alig három perces sajtótájékoztatót tartott Kovács Zoltán a paksi bővítésről. A kormányszóvivő csak felolvasta a kormány nyilatkozatát, amelyben cáfolják az FT értesülését, kérdezni nem lehetett.

A nyilatkozat szerint az EU hatóságai az első kormányközi megállapodás benyújtása után nem jelezte, hogy problémája lenne. A tavaly decemberi szerződésekkel kapcsolatban változtatásokat kértek. A folyamatban lévő egyeztetések azonban nem blokkolják a beruházást, és nincs hatással azokra - állítja a kormány. A kormányszóvivő szerint heteken belül véglegesíthetik a szerződéseket.

A Financial Times minden értesülése hamis és téves - állítja a kormányszóvivő. Semmi mást nem mondott el azonban, arra hivatkozva, hogy mindent titkosítottak. fotó: AFP -->