Volumenindexben ez úgy fejezhető ki, hogy az első negyedéves beruházási volumen 8,6 százalékkal haladja meg a 2010-es év negyedéveinek átlagát, míg a tavalyi 11,6 százalékkal múlta felül, ám a korábbi években 10 százalékos elmaradás volt.
A mostani mérséklődésnek egyértelműen a magas bázisadat az oka, és nem is mondható teljesen általánosnak. A versenyszférában stagnáltak, csupán 0,3 százalékkal csökkentek a beruházások a tavalyihoz képest, míg a költségvetésiben 10 százalékkal estek vissza – vagyis inkább az állami pörgés hiányzott, bár a vállalatok sem voltak annyira aktívak mint tavaly. Utóbbinak is lehet a magyarázata, ami az előbbié: az uniós hajrá miatt tavaly az első negyedévben jelentős volt a felfutás, amit – állami oldalon – a választások előtti készülődés is növelt.
Hasonló képet mutat az ágazati elemzés is: a feldolgozóiparban gyakorlatilag stagnáltak a beruházások, mindössze 0,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A feldolgozóiparon belül nagyobb növekedést csak a vegyiparban, valamint a gépek és gépi berendezések gyártása terén mért a KSH. A szállítás és a raktározás beruházásainak volumene 8,3 százalékkal alacsonyabb lett – ennek oka a vasút- és autópálya-építések, a nagyvárosi közlekedési hálózatok fejlesztéseinek, illetve a járműparkok korszerűsítéseinek jelentős visszaesése.
A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül nagymértékben csökkentek a beruházások a pénzügyi, biztosítási tevékenységnél (32 százalékkal) – ám itt egy éve folyamatos a visszafogás (a bankok inkább bezárják a fiókokat és nem újakat nyitnak). A, humán-egészségügyi, szociális ellátás (29 százalékos), az oktatás (26 százalékos ), és közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ág (20 százalékos) visszaesését inkább az uniós pénzáram visszaesésével lehet ugyanúgy indokolni.
Balatoni András, az ING vezető elemzője az MTI-nek azt mondta: folyamatosan mérséklődik a korábbi nagy működőtőke-beáramlás, azaz az autóipari beruházások pozitív hatása. Ha nincs tartalék, az komoly problémát fog jelenteni – tette hozzá. Szerinte a kormányzati gazdaságpolitika komoly tesztje lehet, hogy az ország képes-e újra attraktív célpontjává válni a külföldi működőtőkének. Ha igen, és nagy ipari vállalatok települnek ide, akkor fenntartható a magasabb növekedési ráta, ha nem, akkor le fog lassulni a gazdaság. Az ING vezető elemzője kiemelte: a beruházások első negyedévi csökkenése ellentmond az építőipari statisztikának, e szerint az év első három hónapjában az építőipari termelés 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Barczel Vivien, az Erste Bank Hungary elemzője szerint a tavalyi év kiemelkedő számai után várható volt a lassulás, de a visszaesés 4,5 százalékos mértéke meglepetést okozott. Eddig a beruházások növekedése adta a GDP bővülésének fő húzóerejét, idén viszont a fogyasztás növekedése léphet a helyébe, már az első negyedévben is ebbe az irányba mozdulhatott el a gazdaság. Az év hátralévő részére a beruházások stagnálását vagy legfeljebb enyhe emelkedést várja az Erste elemzője.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azonban ennél biztosabb a növekedésben. Szerinte továbbra is támogatja a beruházásokat, hogy a 2013-ig tartó uniós cillus beruházásait még az idén fel lehet használni, miközben elindultak a 2014-2020-as ciklus első pályázatai is. Az élénkülő belső kereslet ráadásul támogatja a versenyszféra beruházásait, a külső kereslet a főbb európai piacainkon pedig szintén élénkülhet az olajárak zuhanása, a gyengülő euró, és az EKB mennyiségi lazítása következtében. Ezen kívül az MNB növekedési hitelprogramja, az alacsony kamatok és más kedvezményes állami hitelek is élénkíthetik a kkv-k beruházásait. Emiatt szerinte idén a beruházások 2-3 százalékkal növekedhetnek, azonban a 2007-2013-as EU ciklus kifutása miatt 2016-ban nem kizárt egy kisebb visszaesés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.