Könnyebb lesz-e EU-forráshoz jutniuk a kkv-knak?

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára

Egyszerűbb

„Könnyebb lesz-e EU-forráshoz jutniuk a kkv-knak, azonban e mögött rengeteg feltétel húzódik, amely sokkal inkább szól a gazdaság jövőjéről, mint a bürokrácia béklyóiról. A cégek 95 százaléka kkv, tehát az általános támogató nyilatkozatok bármennyire szépen csengenek, vajmi keveset érnek. A 12 ezer milliárd forint egyben az utolsó lehetőség arra, hogy egy átalakuló világgazdaságban hazánk a győztesek közé tartozhasson. Az okos forrásfelhasználás azt jelenti, hogy nő a munkahelyek száma, több magyar termék lesz világviszonylatban versenyképes. Ha jó célokra lövünk, akkor két legyet üthetünk egy csapásra: több innováció, több bátor vállalkozás és komolyabb kockázatközösség az állam és a vállalkozók között.”


Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke, a MAPI Zrt. vezér­igazgatója

Új seprű

„Új ciklust beüzemelni csak óriási lelkesedéssel érdemes. Nincs ez másként a 2014-20-as időszakkal sem, amely nagyon lassan indul Európa-szerte. Olyan, mintha nem nagyon akarna támogatást adni a fejlettebb rész a felzárkózóknak. A ciklusból eddig eltelt másfél év küzdelmes volt. Amint a gazdaság más ágaiban, itt is a kiszámíthatóság a legfontosabb, amiben még szűkében vagyunk. Biztos vagyok, hogy ez a jövőben változni fog. A vállalkozókat felnőttként, egyenrangú partnerként kell kezelni. A célunk egyértelműen a pénz lehívása, ehhez partnerség kell. Ha ez meglesz, akkor az új seprű gyorsan fogja a legnagyobb hozzáadott értékű részek felé seperni az EU-s pénzt, és a növekedésünk nem állítható meg.”


Kiss Gábor Ferenc, fejlesztéspolitikai szakértő

Akadozó rendszer

„Kétségtelen, a vállalkozásfejlesztést célzó pályázatok esetében a kormányzat előremutató lépéseket tett az előző ciklus eljárásrendjéhez képest a benyújtás egyszerűsítése érdekében. Ugyanakkor a forrásfelhasználás szűk keresztmetszetének jelenleg a lebonyolító intézményrendszer működését látom. Úgy tűnik, a tavasszal várt GINOP-pályázatokra még hónapokat kell várni, a tavaly őszi kiírásokra benyújtott pályázatok egy része kapcsán pedig a hírek szerint a mai napig nem született döntés. Amennyiben az intézményrendszer nem rendezi sorait, a kiírások lebonyolítása és a kkv-k forráshoz jutása a jobbító szándék és a rendelkezésre álló több ezer milliárd forint ellenére nehézségekbe ütközhet.”


Kőrösi Koppány, a Körics Euroconsulting ügyvezető igazgatója

Több ellenőrzés

„A 2014-2020-as ciklusban a pályázati intézményrendszer a pályázat beadása előtt szűr. Alapvető elvárás, hogy a pályázónak legyen legalább egy lezárt teljes üzleti éve, illetve legalább egy foglalkoztatottja a vállalkozásban. Emellett az éves árbevételnek el kell érnie a megpályázni kívánt támogatás felét. További, például a pályázó tevékenységét érintő korlátozásokat is bevezetnek. Az alkalmas pályázók egyszerűbben – több automatikus elbírálású pályázattal – juthatnak támogatáshoz, amelyhez az idei évtől nem kell biztosítékot nyújtani. Bővül a kedvezményes hitelek és a kombinált pályázatok köre, szigorúbb lesz viszont az elszámolás, illetve több ellenőrzésre kell számítani.”


Pető Gábor, a MultiContact Consulting ügyvezetője

Újdonság

„2014-2020-ban kapacitásbővítő beruházásra vissza nem térítendő támogatásokat már csak a feldolgozóipar valamely ágazatában működő kkv-k kaphatnak, így ezek a cégek – Budapest és Pest megye határain kívül – a korábbiaknál könnyebben juthatnak támogatáshoz. Fontos újdonság a visszatérítendő támogatások, mint a kedvezményes hitel, a bankgarancia, a kockázati tőkebefektetések térnyerése; sok pályázatot úgy fognak kiírni, hogy a kettőt kombinálja, főleg az informatika területén. Az adminisztratív könnyítések, mint az új online pályázati rendszer, a biztosítéknyújtás alóli mentesség és a halasztott önerő sokat segítenek, de a komplexebb pályázatoknál továbbra is szükség lesz felkészült pályázati tanácsadóra.”