Pislákoló világítótorony

Tovább hátrál az Alexandra, de nem adja fel. A könyvesbirodalom alapítója, Matyi Dezső olyan ökölvívóra hasonlít, aki nagy ütéseket kapott ugyan, de még nem került a padlóra, lábon van, és kettős fedezékben igyekszik kihúzni a menet végéig. A hálózatleépítésben most lényegében azon az úton megy végig visszafelé, amelyiken felnőtt. Ő volt ugyanis az, aki gőzerővel építette a hálózatát az akkor sorra épülő plázákban, felismerve azt, hogy oda kell menni, ahová a vevők is, és nem félt nagy alapterületű boltokat nyitni a bevásárlóközpontokban.

Most viszont éppen a plázákból kénytelen kivonulni, és átadni a helyét legnagyobb konkurensének, a Librinek. Lehet ezt a folyamatot átalakításnak nevezni, a vásárlói szokások megváltozásával indokolni, de valójában alapvetően hátrálás, a túlélés reményében.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy a könyvkereskedelem ne alakulna át a szemünk előtt Magyarországon is. Az online értékesítés térnyerése ezen a területen is tapasztalható, ahogyan minden más olyan termékek esetében is, amelyeknél a fogyasztói döntéshez nem szükséges boltba menni. Ha a vevő pontosan tudja, mit akar vásárolni, akkor fölöslegesnek érzi pazarolni az idejét.

A könyvpiac rendszerváltás utáni első forradalma a nagy alapterületű könyváruházak elterjedése volt, ami élményszerűbbé tette a vásárlást és válogatást. A második forradalom azonban itt is az interneté, amely kényelmessé teszi a vásárlást, ráadásul a hálózatok közötti verseny a könyvárhoz képest jelentős többletköltségeket, esetleges kényelmetlenségeket is csökkentheti.

Az Alexandra a hazai könyvpiac rendszerváltását követő első megújulás világítótornya volt. A könyvkereskedelem jelenlegi bajai és erényei jelentős részben tőle eredeztethetők. Az azonban még kérdéses, hogy meg tud-e maradni az megváltozott viszonyok között is. Matyi Dezsőt korai lenne leírni, de az biztos, hogy könyvbirodalmának megtartása legalább annyira nehéz feladat lesz, mint amennyire a felépítése volt.