Az eurósítás miatt perlik az államot a horvát bankok

devizahitel A svájcifrank-alapú hitelek eurósítása miatt perelnék a külföldi bankok a horvát államot. A Horvátországban működő legnagyobb külföldi bankok közös nyilatkozata szerint Horvátország azzal, hogy eurósítja a svájcifrank-alapú hiteleket, megszegi a befektetésekről szóló uniós törvényeket és bilaterális szerződéseket.

Az Erste, az UniCredit, a Szberbank, a Raiffeisen és a Hypo Group Alpe Adria bejelentette, pereli a horvát államot, ha az nem áll el a tervétől. Branko Grgic, a kormány alelnöke még a múlt héten kijelentette: szeptemberben törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek a svájcifrank-alapú hitelek euróra váltásáról. Emlékeztetett, hogy a pénzintézetek elegendő időt kaptak arra, hogy a hitelesekkel közösen megoldást találjanak a problémára. Mivel ez nem történt meg, a kormánynak politikai döntést kellett hoznia. Boris Lalovan pénzügyminiszter úgy reagált a bankok bejelentésére, hogy a horvát kormánynak joga van megvédeni állampolgárait attól a pénzügyi csődtől, amelyet a bankok okoztak. Amikor a horvát állampolgárok túlfizették a hiteleiket, ugyanezek a pénzintézetek nem zúgolódtak – mondta, majd hozzátette: 2008 és 2014 között – amikor az ország súlyos gazdasági válságban szenvedett – 8 milliárd kuna (350 milliárd forint) vándorolt ki a horvát emberek zsebéből külföldre. A svájcifrank-alapú hitelek euróra váltása az aktuális piaci árfolyamon történik, azzal a kamattal, amely a hitelfelvétel időpontjában volt érvényes. A hitelintézeteknek pedig három hónapjuk van arra, hogy átváltsák a kölcsönöket, a költségeket pedig saját maguknak kell állniuk, amit adókedvezmény formájában leírhatnak.

A Horvát Nemzeti Bank számításai szerint a svájcifrank-alapú hitelek eurósításával 6 milliárd kunát (261 milliárd forintot) veszíthetnek a pénzintézetek.