A CSOK miatt pöröghet fel még jobban a hitelezés

Bő egyharmadával több lakossági hitelt helyeztek ki tavaly a hitelintézetek az egy évvel korábbinál: a folyószámlahitelek nélkül számítva a szerződések összege meghaladta az 560 milliárd forintot. A jegybank adatai szerint a legkomolyabb mértékű – csaknem másfélszeres – növekedés a lakáscélú hiteleknél mutatkozott, ahol 355,1 milliárdot tettek ki az új kihelyezések. Itt viszont komoly szerepet játszottak az új szerződésekben a forintosításhoz kapcsolódó hitelkiváltások is: az MNB-nek a CIB Bank által idézett adatai szerint a lakosság a márciustól decemberig tartó időszakban 45,55 milliárd forint értékben kötött szerződést forintosítással összefüggő hitelkiváltásra. (Ennek több mint ötöde, 10,09 milliárd forint a CIB Bankban valósult meg a hitelintézet közlése szerint, így piaci részesedése a havi új lakossági jelzáloghitel-folyósításokban jóval több mint duplájára, 10 százalék fölé nőtt 2015-ben.) A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél ugyancsak igen komoly, közel 36 százalékos bővülést regisztrált a jegybank, igaz, itt jóval kisebbek a léptékek, hiszen az éves kihelyezések összesen 36,3 milliárd forintot értek el.

Az egyéb fogyasztási hiteleknél szintén nem zártak rossz évet a pénzügyi szolgáltatók: személyi kölcsönből 130 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket, amely nagyjából 9,5 százalékos növekedésnek felel meg, de az áruvásárlási hiteleknél is 20 százalékos növekedés mutatkozott. Az egyedüli kivételt a folyószámlahitelek jelentik, amelyeknél az igénybe vett keretek mennyisége 9,4 százalékkal visszaesett 2015-ben. Ezen belül a kártyahiteleknél volt kisebb a visszaesés, nem egészen négyszázalékos.

A növekedés pedig a pénzügyi szolgáltatók várakozásai szerint az idén is folytatódhat a piacon: a CIB például ebben az évben is jelentős eredményekre számít a lakossági jelzáloghitelezés piacán. A lakossági hiteleknél természetesen óriási ösztönző erőt jelent majd a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) bevezetése: az új és a használt lakásokra vonatkozó két rendelet szerdán este jelent meg a Magyar Közlönyben. Az eredeti szabályozáshoz képest számottevő könnyítés, hogy eltörölték a 30 millió forintos vételárplafont a legalább három gyermeknél, új lakásokra igényelhető konstrukciónál, a használt lakásoknál pedig eltűnt a négyzetméterenként legfeljebb 350 ezer forintos vételárat meghatározó feltétel. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a szabályok további lazítását legfőképp az indokolta, hogy az év eleje óta megnövekedett ingatlanpiaci érdeklődés elsősorban a használt lakásokra irányul. „Tavaly naponta átlagosan 108 ezren kerestek ingatlanokat az oldalunkon. A kibővített CSOK bejelentése óta idén naponta átlagosan több mint 150 ezer ember böngészi a hirdetéseket, ami 39 százalékos növekedésnek felel meg. A megélénkülő érdeklődés mellett azonban megfigyelhető az is, hogy a telefonhívást is kezdeményező, komoly érdeklődők 87 százaléka használt lakásokat keres” – tette hozzá.

Az enyhébb feltételek mellett kínált CSOK így a már eleve növekvő keresletet tovább élénkítheti a hitelpiacon, ám nem kizárólag a lakáshiteleknél: a lakásvásárlás ugyanis többféle járulékos beruházással – például bútorvásárlással, felújítással – járhat, amelyet részben ismét csak hitelből oldhatnak meg a háztartások.