Rendkívüli kabinetülés lesz a Downing Streeten

A brit politika EU-szkeptikus képviselői bírálják az egyezséget. Cameron kabinetjének egyik magas rangú tagja, Michael Gove igazságügyi miniszter a BBC értesülései szerint úgy döntött, hogy a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazáson a kilépés mellett fog kampányolni.

A kabinetülést eredetileg péntek este tartották volna, ám a brit reformjavaslatokról a brüsszeli EU-csúcson folytatott tárgyalások csaknem egy teljes nappal tovább tartottak a tervezettnél. Cameron ezért még péntek este lefújta a kabinetülést, amelyet - a brit kormányzati gyakorlatban igen szokatlan módon - szombat délelőttre tettek át.

Londoni sajtótalálgatások szerint a kabinetülés napirendjén akár az EU-tagságról szóló népszavazás időpontjának kitűzése is szerepelhet, bár Cameron a megállapodást bejelentő péntek éjjeli brüsszeli sajtóértekezletén az erre vonatkozó kérdésre csak annyit mondott, hogy az időpontról "hamarosan" döntenek.

A brit kormányfő hétfőn a londoni alsóház képviselőit is tájékoztatja a brüsszeli csúcson elért megállapodásról, és elképzelhető az is, hogy a referendum dátumát csak ezután jelentik be.

A referendumról szóló törvény alapján 2017 végéig kell megtartani a népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről.

A népszavazás lehetséges időpontjára a brit kormány hivatalosan még utalásokat sem tett, de a brit sajtó gyakorlatilag tényként kezelt értesülései szerint a legvalószínűbb időpont június 23.

Ha a szombati kabinetülésen döntés születik a népszavazás időpontjáról, akkor megnyílik egyben a lehetőség arra is, hogy a brit kormány EU-szkeptikus tagjai - immár a hivatalos népszavazási kampány keretében - kifejthessék álláspontjukat.

A kabinet e tagjai korábban beleegyeztek abba, hogy addig nem hangoztatják a brit EU-népszavazás kampányában elfoglalni kívánt alapállásukat, amíg Cameron el nem éri a megállapodást Brüsszellel, és hivatalosan fel nem oldja a kollektív felelősség kötelmét. Cameron már korábban megígérte, hogy a kabinet tagjai az EU-népszavazás kampányában e kollektív felelősség alól mentesülnek, és egyéni meggyőződésük szerint dönthetnek arról, hogy a brit EU-tagság fenntartása vagy a kilépés mellett kampányolnak-e.

Michael Gove igazságügyi miniszter - Cameron régi szövetségese - a BBC értesülése szerint mindenképpen a kilépés mellett fog érvelni a kampányban, de több más kabinettagról is valószínűsíthető ugyanez. Köztük van Iain Duncan Smith munkaügyi miniszter - a Konzervatív Párt korábbi vezetője és miniszterelnök-jelöltje -, valamint Chris Grayling, aki a londoni alsóház vezetőjeként a kormányzati törvényalkotási program végrehajtásának operatív előkészítéséért, szervezéséért és felügyeletéért felel, és Theresa Villiers északír-ügyi miniszter.

David Cameron már korábban is többször hangoztatta azt a véleményét, hogy Nagy-Britannia számára a legjobb megoldás az lenne, ha a megreformált EU tagja maradhatna.

A brit politikai élet EU-szkeptikus táborán belül a legmarkánsabb véleményt Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője fogalmazta meg. Farage - akinek pártja a brit EU-tagság megszüntetésére törekszik - szombat hajnali Twitter-üzenetében "szánalmasnak" nevezte a brüsszeli csúcson elért megállapodást. "Hagyjuk ott az EU-t, vonjuk ellenőrzésünk alá határainkat, irányítsuk mi saját országunkat, és ne adjunk Brüsszelnek naponta 55 millió fontot" - írta a UKIP vezetője, az EU-költségvetésbe befizetett brit hozzájárulásra utalva.