Megint elszálltak a közszféra fizetései

A várakozásoknál gyorsabban, 6,4 százalékkal nőttek a bruttó bérek áprilisban, az szja-kulcs 1 százalékpontos csökkentése miatt a nettó bérek 8 százalékkal, így az áprilisi

0,2 százalékos infláció mellett a nettó reálbérek 7,8 százalékkal emelkedtek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó bérnövekedés még dinamikusabb, 7,2 százalék volt, míg a nettó 8,8 százalék, így a reálbérek 8,6 százalékkal emelkedtek. A kereseteket persze felfelé hajtja a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos idei emelése is.

Még mindig eltérő sebességgel mozognak a fizetések az állami és a magánszférában: a versenyszférában a bérnövekedés 5,1 százalékra lassult az előző havi 6,1 százalékos növekedés után, míg a közszférában továbbra is kiemelkedően,

10 százalékkal emelkedtek a bérek, sőt a közfoglalkoztatottak nélkül számolva a növekedés 13,3 százalék volt. A közszféra kiemelkedő béremelkedésében szerepet játszott a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére – az adóváltozások miatt – kifizetett kiegészítő pótlék is.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 256 500 forint volt áprilisban. A legjobban a bankok és a biztosítók fizettek, amelyek 637 ezer forintos átlagfizetést kínáltak, 14 százalékkal magasabbat, mint egy évvel korábban. Pedig januárban az informatikai szektorban már valamivel jobban lehetett keresni, de a pénzügyi ágazat gyorsan helyreállította hagyományos bérelőnyét. A legrosszabbul a szociális ágazatban dolgozók keresnek, akik átlagosan bruttó 110 ezer forintot kaptak áprilisban.

Továbbra is kedvező trend, hogy az alkalmazásban állók száma

3,9 százalékkal emelkedett, ami döntően a versenyszféra 4,1 százalékos bővüléséből származott – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint az első négyhavi bér-, valamint létszámstatisztikák élénk gazdasági növekedésre utalnak, ami megerősíti, hogy az első negyedéves gyenge GDP-adatokat egyszeri, átmeneti tételek okozhatták, ezért a következő negyedévekben meredeken gyorsulhat a gazdasági növekedés. Ezt tükrözi, hogy a gyenge első negyedéves ipari és építőipari adatok ellenére 3,3 százalékkal, illetve 2,8 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma az év első négy hónapjában.

A Takarékbank a tavalyi 4,6 százalékos nettó reálbér-növekedés után az idén 6,3 százalékos emelkedésre számít. Így 2013 óta az idei év végéig kumuláltan közel 18 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig közel 22 százalékkal nőhetnek a reálbérek. A bérnövekedés üteme azonban ennél akár jóval nagyobb is lehet, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években. Ezt az elmúlt hetekben folytatott bértárgyalások – egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások – is tükrözik, miközben egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése. Így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7 százalék közeli mértékben is emelkedhetnek. Suppan szerint az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a lakossági fogyasztás lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

Megugrott a túlóra a kereskedelemben

Bár április 17-én, vasárnap ismét kinyithattak a boltok a bő egyéves tilalmat követően, a KSH áprilisi statisztikáiban egyelőre nem látszik a kiskereskedelem létszámbővülése: januárban 193 ezren, február és április között átlagosan havi 192 ezren dolgoztak az ágazatban – hívta fel a figyelmet a Blokkk.com. A kereskedelmi szakportál szerint ugyanakkor áprilisban félmillióra rúgott a túlórák száma, ami az előző hónapokban 100 ezerrel kevesebb volt. A több túlóráért több bér is járt, hiszen a márciusi egymilliárd forintos bértömeg 1,2 milliárdra ugrott áprilisban, nyilván az első alkalommal az 50 százalékos vasárnapi pótlékot felsrófoló rendkívüli juttatások miatt is.