Felszámolják a malomipari céget

Október végén elrendelte a bíróság a Sikér Malomipari Zrt. felszámolását, csaknem három hónappal azután, hogy megszüntette a csődvédelmet. A Blázsik Ferenc érdekeltségébe tartozó, valaha 10 milliárd forintos forgalmával a legnagyobb malomipari cégek között jegyzett társaság január végén kért csődvédelmet, hitelezőivel azonban nem sikerült megegyeznie.

Az okról Pekk Antal, a Likvid-B Csődmenedzser és Felszámoló Kft. vagyonfelügyelője nem kívánt nyilatkozni a Világgazdaságnak, de a mérlegből kiderül, hogy miután a cég januárban befejezte a működését, így „reálisan egyezségre csak speciális feltételekkel” kerülhetett volna sor még a tulajdonosok szerint is. Annyit tudtunk meg a vagyonfelügyelőtől, hogy több mint kétszáz hitelező várja a pénzét a Sikértől. Ez jóval több a korábban a hírekben szereplő 70-80-nál, és a kötelezettségállomány is csaknem másfél milliárddal, 7,9 milliárdra nőtt egy év alatt, az azóta leadott 2015-ös mérleg alapján.

Eszerint megtört a tatabányai székhelyű cég lendülete: tavaly 8,3 milliárd forint volt a forgalma, ami messze elmaradt a 2014-es csúcsévben elkönyvelt 10,4 milliárdtól. A befektetett eszközök értéke még tavaly is nőtt, csaknem 200 millióval, 4,9 milliárd forintra, a cég ugyanis az elmúlt években folyamatosan beruházott. Ugyanakkor a forgóeszközök 5 milliárdról 3,2 milliárdra zuhantak, jelezve az elvesztett fizetőképességet. Az előző évek nyereségtermelése után – 2014-ben még 90 millió volt a nyereség, egy évvel azelőtt pedig némi osztalékfizetésre is futotta –, tavaly hirtelen 2,9 milliárd forint veszteséget mutatott ki a cég. Ennek kimutatásával drámaian, 3,3 milliárdról 437 millió forintra csökkent a saját tőke.

A cég minden eszközét jelzálog terheli, a beszámolóban a Budapest Bank Zrt., az azóta ugyancsak felszámolásba dőlt Széchenyi Bank Zrt., illetve a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. neve szerepel jelzálogjogosultként. Blázsik Ferenc korábbi nyilatkozatai szerint a malomipari vállalkozás sorsát alapvetően befolyásolta a Széchenyi Bank felszámolásba dőlése és a finanszírozó bankok visszalépése, nemkülönben a malomiparban kibontakozott ádáz verseny. Miközben a Sikér vezetése a hitelezői egyezségen munkálkodott, a könyvvizsgáló ellenvéleményt fogalmazott meg a beszámolóhoz csatolt jelentésében, amelyben a 2,9 milliárdos működési veszteség mellett 220 millió forint leltározási eltérés leírását is megemlítette. A 7,9 milliárd forint rövid lejáratú kötelezettségállomány és a 437 millió forintra apadt saját tőke alapján kétségesnek látta a vállalkozás folytatásának elvét már az első, áprilisi, eredménytelenül zárult csődegyezségi tárgyalás ismeretében.