Fontolva halad az eurózóna

Semmiféle hatással nem volt a Brexit-referendum az eurózóna gazdasági növekedésére – legalábbis a GDP-adatok alapján. A brit uniós kilépésről szóló népszavazás utáni első teljes negyedévben – azaz 2016. július-szeptemberben – pontosan ugyanannyival bővült a valutaövezet gazdasága, mint az előzőben: negyedév/negyedév alapon 0,3 százalékkal, év/év alapon 1,6-tal.  Az első negyedév biztató, 0,5 százalékos növekedéséhez nem sikerült visszatérni, ennek oka nem látszik az Eurostat hétfőn közzétett előzetes adataiból. A fogyasztási kiadások viszonylag jól alakulhattak – idézte a CNBC az HIS Global Insight elemzését -, de a beruházásokat valószínűleg visszafogták a bizonytalan kilátások.

Utóbbi fronton nem nagyon várható javulás, hiszen a közeljövőben az eurózónában valószínűleg csak fokozódik a feszültség: Franciaországban tavasszal elnökválasztás lesz, utána pedig az őszi németországi parlamenti választás kimenetelére várhatnak majd az üzleti döntéshozók is. Sok elemző ezért ad az idén várható 1,6 százalékosnál alacsonyabb prognózist az eurózóna 2017-es növekedésére, bár a többség hozzáteszi: sok függ attól, miként alakul az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi lazítási politikája. Az EKB elnöke, Mario Draghi legutóbb október 20-án jelentette ki, hogy legalább a megjelölt jövő márciusi határidőig folytatják az eszközvásárlást, de szükség esetén tovább is, ha az infláció még nem veszi fel a megfelelő ütemet.

Az pedig egyelőre lassan halad: az ugyancsak hétfőn az Eurostat által közzétett előzetes adat szerint októberben év/év alapon 0,5 százalékos volt az infláció az eurózónában. Ez ugyan magasabb a szeptemberi 0,4 százaléknál – sőt, 2014 júniusa óta nem volt ilyen magasságban -, de elmarad a 0,6 százalékos elemzői várakozástól, nem is beszélve az EKB „valamivel 2 százalék alatti“ célszámáról. Az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció nyomott maradt: 0,8 százalékos értéke megegyezik az előző havival, ráadásul június-júliusban volt már ennél magasabb is. Ez azt jelzi – mutattak rá elemzők -, hogy a teljes inflációs mutató emelkedésében az energiaárak növekedése legalább akkora szerepet játszhatott, mint az EKB ultra laza monetáris politikája.

Döcögő franciák, gyorsuló spanyolok

Az eurózóna országai többnyire még nem tették közzé saját harmadik negyedéves GDP-adatukat, a legnagyobb gazdaság, a német növekedéséről például november 15-én számol be az ottani statisztikai hivatal. A második helyezett francia gazdaságról azonban már tudható, hogy 0,2 százalékkal bővült: ez mindenképp jobb a második negyedévi 0,1 százalékos mínusznál, de így is azt jelenti, hogy aligha lehet meg a francia kormány által ez évre kitűzött 1,5 százalék. Látványosan jól teljesített viszont a nemrég még aggodalommal figyelt spanyol gazdaság, amely 0,7 százalékkal tudott erősödni, ebben egyaránt közrejátszott a lakossági fogyasztás és az export élénkülése.