Kedvező pályára állt az államadósság

Az elmúlt években az államadósság GDP-hez viszonyított aránya csökkenő tendenciát mutatott, 2016 végére 74,1 százalékos volt, 2017 második negyedévében pedig kereken 74 százalékra csökkent az első negyedéves 74,3 százalékról, ami a válság kitörése óta nem látott alacsony szintnek számít. Az alaptörvény rendelkezései értelmében az adósság csak kivételes esetekben emelkedhet, ha az meghaladja a teljes GDP felét, ezt a feltételt a költségvetés kialakításakor is figyelembe kell venni.

Az adósságpálya egyébként kedvezően alakulhat, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint az év végére 73,2 százalékra, jövőre 72,3 százalékra, 2019-re pedig kereken 71 százalékra eshet vissza az adósságráta. A teljes államadósságon belül a devizaadósság is csökkenő pályát mutat. Ha erősödik a forint, akkor kifejezetten olcsóbb lehet a finanszírozás, ez azonban kockázatos, az árfolyam változását ugyanis nem tudjuk előre megmondani. Ha elszállna a forint, akkor az adósságráta is növekedésnek indulna, emiatt viszont szerencsés leépíteni a devizaadósságot, és kiszámíthatóbb lehet a finanszírozás.

Az adósság csökkenésének üteme a maastrichti kritériumoknak is megfelelhet. A ráta ugyan 60 százalék felett van, azonban rendre csökken a szintje: 2012 óta minden évben tartani tudtuk az 1/20-as szabály betartásához szükséges ütemet (az adósságnak a 60 százalék feletti rész 1/20-ával kell mérséklődnie), egyedül tavaly volt kisebb a csökkenés az előírtnál. Ha az MNB becslése szerint alakul az államadósság, akkor Magyarország megfelelhet a konvergenciakritériumoknak, vagyis az euró bevezetéséhez szükséges egyik feltételt stabilan teljesíteni tudja az ország.

Ha az infláció és a gazdasági növekedés is a jelenlegihez hasonlóan alakul, akkor az MNB által kalkulált adósságpálya tarthatónak tűnik – mondta a Világgazdaság kérdésére Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője. Ennél kedvezőbben is alakulhat az államadósság, az elemző kalkulációja szerint ugyanis akár 70 százalék alá mehet az adósságráta, szerinte a 69,5 százalék is lehetséges 2019 végére. Ehhez a GDP-növekedés mostani ütemét kell tartani, és nem szabad recesszióba süllyedni – hangsúlyozta Németh Dávid.

Érdekes tanulmányban számolt utána a magyar államadósságnak a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a szerint 2022-re 65 százalékra csökkenhet az adósságráta. Ehhez a jelentős méretű szürkegazdaság fehéredésére lenne szükség. A feladat azonban nem megoldhatatlan, az IMF a korábbi sikeres programok (online pénztárgép bevezetése, EKÁER stb.) folytatásával és kibővítésével számol. Ha az ezekből befolyó pluszbevételeket az adósságráta csökkentésére fordítják, elérhető az általa kalkulált 65 százalék.

Ezzel kapcsolatban megkérdeztük Németh Dávidot is, aki szerint bejöhet az IMF kalkulációja, ehhez viszont átlagosan 3 százalékos gazdasági növekedésre és 3 százalékos inflációra is szükség lesz, és a befolyó pluszbevételeket valóban az adósság csökkentésére kell fordítani. Ez azonban nem valószínű, ráadásul a gazdaság növekedésének lassulása vagy átmeneti recessziója is betehet az IMF által meghatározott adósságpályának. További veszély az Eximbank miatti elszámolási vita: ha az Eurostat végül mégis az államháztartás részeként számolja el az Eximet, akkor 1,5-2 százalékkal megemelkedik az adósságráta, és megtörik az adósságpálya csökkenő trendje.

Jobb szerkezet

A központi költségvetés teljes adóssága július végéig 476,1 milliárd forinttal nőtt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás idei első héthavi összegzésében. A devizaadósság 5849 milliárd forintot tett ki július végén, ami 408 milliárd forintos csökkenés a múlt év végéhez képest, így a devizaarány 24,6-ről 22,6 százalékra csökkent az államadósságon belül. A forintadósság viszont 1165 milliárd forinttal nőtt, így a teljes államadósságon belül 75,6 százalékot tesz ki. A külföldi befektetők állampapír-állománya júliusban 31,9 milliárd forinttal emelkedett az előző hónaphoz képest.