A francia gazdasági reform két pillére

A francia kormány a napokban jelentette be az új munkajogi törvénykönyv főbb pontjait. Ez a kabinet első komoly reformja, amely a gazdaság erősítését célozza oly módon, hogy a cégeknek nagyobb rugalmasságot nyújt a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás terén. Emmanuel Macron kabinetjének második fő reformja, a francia állam átalakítása, ezután következik majd.

A munkajogi törvénykönyv módosításának négy célja van. Először is a kis- és közepes vállalkozások körében (amelyek a munkavállalók 55 százalékát foglalkoztatják) közvetlen tárgyalásokat kíván elősegíteni a munkaadók és a munkavállalók között azzal, hogy lehetővé teszi a cégeknek a választott képviselőkkel történő tárgyalásokat. Másodsorban a nagyobb cégeken belüli szociális dialógust egyszerűsítenék a különböző (pl. egészségügyi, munkabiztonsági ügyekkel foglalkozó) munkavállalói bizottságok egy központi testületbe történő egyesítésével. Harmadsorban a bérekről és a foglalkoztatásról szóló kollektív szerződések megtárgyalása az országos szintekről a szektorális és/vagy vállalati szintre lennének decentralizálva. Végül a munkavállalók elbocsátása könnyebbé és előre tervezhetővé válna.

A munkajogi törvénykönyv reformja mellett hamarosan a munkanélküliek biztosítása és a képzési rendszerek terén is átalakításra kerül sor. A munkanélküliek biztosítási reformjának költségét azonban 3-5 milliárd euróra becsülik, így ezt nehéz lesz összhangba hozni a 2018-as költségvetési tervekkel, amelyek 20 milliárd eurós kiadáscsökkentést tartalmaznak.

Összességében a munkapiaci reformnak az a célja, hogy összehangolja a cégek számára biztosítandó több rugalmasságot a munkanélkülieknek nyújtandó nagyobb jövedelmi biztonsággal és több képzési lehetőséggel.

https://www.vg.hu/gazdasag/beletorhet-macron-bicskaja-munkareformba-2-590857/

Macron gazdasági programja második pillérének, az államreformnak két fő összetevője van: a fiskális politika átalakítása és az állami kiadások rendszerének felülvizsgálata. A reform négy, hosszú ideje fennálló problémát kíván kezelni.

Az első probléma abban áll, hogy a tőkejövedelmeket túlságosan megadóztatják más fejlett országokhoz képest, ami nem ösztönzi az innovációt és a vállalkozószellemet. A második gondot az jelenti, hogy az állami forrásokat nem a legköltséghatékonyabb és leginkább növekedéserősítő módon fektetik be. Harmadrészben Franciaországot az adminisztratív szintek sokasága jellemzi, ami hatékonytalanságot és felesleges eljárásokat okoz az állami szolgáltatások terén. Végezetül Franciaország még mindig erősen korporatív országnak tekinthető, amelyet az egészségügyi, nyugdíj- és családtámogatási rendszerek sokasága jellemez.

A költségvetési politika terén Macron két fontos lépést tett. Először is a bevételi oldal tekintetében a tőkejövedelmeket egységesen 30 százalékos kulccsal adóztatják majd, míg korábban a tőkét jobban adóztatták a munkához képest. A második intézkedés arra vonatkozik, hogy csökkentik a vagyonadó mértékét az ingatlanokon kívüli eszközök esetében. Ennek célja, hogy ösztönözzék a vállalkozókat, innovátorokat.

A kormány még nem döntött az állami kiadásokkal kapcsolatos politikájának részleteiről, habár Macron és stábja alaposan vizsgálja a Kanada és Svédország által az 1990-es években bevezetett reformokat. Elképzelhető, hogy a kormány úgy dönt, csökkenti a köztisztviselők létszámát a regionális és helyi önkormányzatok néhány adminisztratív szintjének megszüntetésével, illetve néhány feladat autonóm ügynökségekhez történő delegálásával. Továbbá a kormányzat a meglévő nyugdíjrendszereket egységes rendszerbe egyesítheti, illetve egyesítenie kellene. Ez igaz a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és családtámogatási rendszerekre is. Ez lehetővé tenné a kormányzat számára, hogy az oktatásba, a munkanélküliek biztosításába és az innovációba fektessen, miközben eleget tesz az európai uniós költségvetési kötelezettségeinek.

A lassú növekedéssel, magas munkanélküliséggel, ipari hanyatlással és merev, a reformkísérleteket ellenző korporatív intézményekkel jellemzett évtizedek után remény van a változásra. A következő egy évben meghozott döntések majd megmutatják, hogy vajon ez a remény valóra válik-e.

Copyright: Project Syndicate, 2017

www.project-syndicate.org