Olvad az orosz oligarchák vagyona, már 16 milliárd dollárt veszítettek

A leggazdagabb orosz üzletemberek összesen 16 milliárd dollárnak megfelelő összeget vesztettek a tőzsdén a múlt hét végén meghirdetett amerikai szankciók miatt. A huszonhét érintett közül a legtöbbet a szibériai nikkelbányászatban érdekelt Vlagyimir Potanyin vesztette, 2,25 milliárd dollárnyit. A Lukoil PJSC vezetője, Vagit Alekperov 1,37 milliárd, a Renova Grouphoz köthető Viktor Vekszelberg 1,28 milliárd dollárt vesztett vagyonából a Bloomberg adatai szerint. A moszkvai tőzsde fekete hétfőjén sok nagyvállalat részvénye 10-20 százalékkal esett, a MOEX index 8,3 százalékkal zuhant.

A legnagyobb árfolyamzuhanást elszenvedő Ruszal fő tulajdonosa, a Vlagyimir Putyin elnökkel közeli jó viszonyt ápoló Oleg Gyeripaszka 905 millió dollárral lett szegényebb hétfőn, de két nap után már 2 milliárd dollár körüli mínuszba kerülhet. A moszkvai tőzsde tegnap 2,5 százalékkal korrigált, ám a Sberbank és a Ruszal így is veszteséget hozott a befektetőknek, a Norilszk Nikkel viszont már pluszban jár.

Az árupiacokon is éreztették hatásukat a szankciók, amelyeket az amerikai elnökválasztásba való illegális orosz beavatkozás miatti megtorlásul rendelt el Washington, főként a Putyin környezetében lévő oligarchák és cégeik kárára. Az alumínium hat éve a legnagyobb mértékben, 5 százalékkal drágult, a palládium határidős kurzusa pedig 4 százalékkal ugrott meg. „A piacon azt árazzák, hogy az orosz palládiumkínálatot korlátozhatják a szigorú lépések” – hívta fel a figyelmet Bart Melek, a TD Securities árupiaci stratégája.

A palládium piacán Oroszország gyakorlatilag egyeduralkodó. A fémre a benzinüzemű autók katalizátorában van szükség, keresletének közvetve a dízelbotrány is jót tesz. Mint ismert, a német városokból kitilthatják a jövőben a dízelüzemű autókat, emiatt esnek az eladások, és a vevők a benzinesek felé fordulnak. Az elektromos autózás még nem tart ott, hogy kiválthatná a dízeleket.

„Az ipari fémek piacán egyre inkább aggódnak a szereplők, mert a szankciók ellátási zavarokat is okozhatnak. Az Egyesült Államokban az alumíniumfelhasználó gyárak költségei vélhetően emelkedni fognak” – mondta Daniel Briesmann, a Commerzbank elemzője.

„A szankcióknak jellemzően nem volt súlyos hatásuk az árupiacokon. Az elmúlt hetek intézkedései közül például a szójánál egy esetleges kínai vám bevezetésének hírére nagyot ugrott a jegyzésár, de egy-két nap alatt normalizálódott a helyzet, és a kurzus visszatért a korábbi szintre. A legfőbb kérdéseket a vámokkal kapcsolatos konkrétumok döntik majd el” – emelte ki lapunknak Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő portfóliómenedzsere.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja