A legújabb Magyar Közlönyben megjelent a hulladéktörvény módosítása. Az anyagot az Országgyűlés a hét elején fogadta el, miután annak első változatát Áder János köztársasági elnök utasítására az Alkotmánybíróság megvizsgálta, majd előírta, hogy a törvényben jelenjen meg a hulladékot termelők kártalanítása is. A törvényben ezután ez olvasható a kompenzáció definíciójaként:
az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet részére pénzben kifejezhető értékkel rendelkező, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékának átadásáért fizetett ellenérték.
Az eredeti törvény kiegészül egy olyan fejezettel, amely a hulladékképződés megelőzéséről szól tizenhárom pontban, egy másik paragrafus a hulladéktermelő kötelezettségeit írja elő, mindenekelőtt az újrahasznosítás előkészítéséhez kapcsolódóan, egy további pedig a termék előállítójáét.
A törvény leglényegesebb eleme azonban a koncessziós rendszer bevezetése, amely szerint
az állam hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát kizárólag egységesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon koncesszor részére meghatározott időre átengedheti.
A koncessziós társaságot közszolgáltatási díj, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért szedhető díj, továbbá a tevékenységével összefüggően adott nagyságú részesedés illetve a termékdíjból, a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjból, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből, és a fenntartási költségekből. A társaságé a tulajdonába kerülő hulladék értékesítéséből származó árbevétel is. A hulladékgazdálkodási hatóság a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
Számos olyan törvény is megváltozott, amely kapcsolódik a hulladékgazdálkodáshoz, vagy az azt is magába foglaló körforgásos gazdasághoz, a környezetvédelemhez és az energiatermeléshez. Így például bekerült a csődtörvénybe, hogy
stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet, amely hulladékkezelési tevékenységet végez.
A környezetvédelmi törvény hatály (újként) kiterjedt minden olyan anyagra, termékre – azok csomagoló- és burkolóanyagaira is –, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik. A törvényben a betétdíj elnevezés visszaváltási díjra változik. Azon termékek körét, amelyek visszaváltása indokolt, kormányrendelet állapítja meg.
A fogyasztóvédelemről szóló törvény olyan bekezdésekkel egészült ki, amelyek a körforgásos gazdaságra történő átállást hivatottak segíteni. Így például
a gyártóknak és a fogyasztóknak is törekedniük kell a hulladékképződés megelőzésére.
A gyártó feladata, hogy gondoskodjon a termékek tervezett avulásának kizárására, részegységei és alkatrészei élettartam-azonosságának, valamint a termék fejleszthetőségének, kiegészíthetőségének, illetve részegységei moduláris jellegének biztosítására, pótalkatrészek és a javítóhálózat biztosítására a termék élettartama alatt. Minél nagyobb arányban kell újrahasznosított anyagokat használnia, és többek között viselnie a digitális és csatlakoztatott eszközök élettartamával, szoftverek avulásával kapcsolatos kötelezettségeket. A kormány felhatalmazást kapott az előbbiekkel kapcsolatos követelmények meghatározására.
A termékdíjtörvény új változata alapján a termékdíj-köteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha a kötelezett vevője nyilatkozik arról, hogy az adott csomagolószert visszaváltási díjas rendszerben használja fel, vagy az adott raklapot a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására használja fel. Akkor sem kell termékdíjat fizetnie, ha a csomagolószert – adott feltételek teljesülésével – visszaváltási díjas rendszerben használják fel.
A nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása kimondja többek között, hogy a nemzeti vagyonba tartozó ingatlanok esetében az elhagyott hulladékot az ingatlan tulajdonosának kell felszámolnia.
Mostantól szabálysértésnek minősül a közterület, a közforgalom céljait szolgáló épület, vagy a közforgalmú közlekedési eszköz beszennyezése, a sok pontban változó Büntető Törvénykönyv pedig kezeli a módosított hulladék-gazdálkodási törvényben előírtak megsértésének eseteit is.
A bányatörvény módosítása a bányajáradék terén hozott újat: ha a Brent olaj tőzsdei jegyzéseinek havi hordónkénti átlagára 80 dollár, vagy annál magasabb, akkor a törvényben felsorolt felsorolt esetekben a járadék 3-3 százalékponttal, ha pedig az átlag legalább 90 dolláros, akkor további 3-3 százalékponttal emelkedik. A földgáz utáni bányajáradék „L” százalékkal, de legfeljebb 6 százalékkal lesz nagyobb, szintén a módosításban felsorolt esetekben, ha a hollandiai gáztőzsdén (TTF) a jegyzések havi átlaga megawattóránként meghaladja a 18 eurót.
A bányatörvény módosítása újradefiniálja az előmunkálati jog, a vezetékjog, valamint használati jog keletkezésének módját: ilyen jog akkor keletkezik, ha az engedélyes megállapodik az ingatlan tulajdonosával, illetve több tulajdonos esetében azok többségével.
A megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást vélelmezni kell az olyan tulajdonos, tulajdonostárs részéről, akivel a megállapodás tervezete a módosításban felsorolt, számos ok valamelyike miatt nem közölhető, vagy akit/akiket az ügyben elértek, de nem nyilatkozott/nyilatkoztak, végül, akinek a személye bizonytalan.
A bányafelügyeleti díj éves díj mértéke – szintén a felsorolt esetekben – a bányatelekből, a kutatási területből a tárgyév előtti évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,4 százaléka. Az éves díj az előbbin kívüli esetekben a tárgyév előtti évben kitermelt olaj után literenként 550 forint, a földgáz esetében ezer köbméterenként 350 forint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.