BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ha így folytatjuk, belefulladunk a műanyagba

Jelentősen bővül a globális műanyagtermelés a következő 10-15 évben, de már most is képtelenek vagyunk megbirkózni az irdatlan mértéket öltő plasztikhulladékkal – hívja fel a figyelmet az ENSZ környezetvédelmi világnap alkalmából kiadott jelentésében.

Elképesztő méretet ölt a termelés

Az ötvenes évektől a műanyag előállítása szinte minden más anyagét megelőzte. Az olcsó, könnyű és egyszerűen előállítható plasztik termék többségét egyszeri használatra tervezik, az eldobható műanyag csomagolóanyagok pedig a globális műanyagszemét közel felét teszik ki.

Az egyszer használatos műanyagtermékek több mint negyedét Északkelet-Ázsiában állítják elő (26 százalék), amit Észak-Amerika (21 százalék), majd a Közel-Kelet és Európa (17-16 százalék) követ. Az ebből keletkező hulladék legnagyobb részét is Ázsiában termelik meg, az egy főre jutó plasztikhulladék viszont Észak-Amerikában, Japánban és az Európai Unióban a legmagasabb a jelentés szerint.

A szakemberek kilencmilliárd tonnára teszik a mai napig globálisan előállított műanyag mennyiségét.

A világon évente 400 tonna műanyagot állítanak elő, ennek több mint egyharmadát a csomagolóipar hasznosítja, amely a használat jellegéből adódóan rögtön a szeméttárolókban köt ki. Becslések szerint egy évben akár ötezer milliárd műanyagszatyor is forgalomba kerülhet,

vagyis percenként tízmillió. Ezzel Franciaország területét kétszer is le lehetne fedni.

Fotó: AFP/Mehedi Hasan/NurPhoto

Felelőtlenül kezeljük a hulladékot

Az önmagában is elképesztő számok mellett még borúsabb képet fest az, ahogyan az előállított műanyaghulladékkal bánunk. A Föld műanyag szemetének négyötöde legjobb esetben is szemétlerakókban, rosszabb esetben a természetben végzi, 12 százalékát – egyáltalán nem környezetkímélő módon – elégetik, és csupán 9 százalékát hasznosítják újra.

A jelenlegi fogyasztási és hulladékkezelési szokásokkal számolva 2050-re 12 milliárd tonna műanyag borítja majd bolygónkat,

melynek többsége rendkívül lassan, több száz év alatt bomlik csak le. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy harminc év múlva több kiló műanyag lesz az óceánokban, mint hal.

Jelentős károk az élővilágnak és gazdaságnak is

A szárazföldet és vizeinket elárasztó műanyaghulladék nemcsak környezetünkre, hanem saját egészségünkre nézve is komoly veszélyeket jelent: szennyezi ivóvízkészletünket és a táplálékláncot, de a természeti katasztrófákat is súlyosbíthatja.

A műanyagszennyezés emellett hatalmas károkat okoz a gazdaságnak is.

Egyedül az ázsiai-csendes és a óceáni régió turizmusának, halászatának és hajózásának évente több mint 1,3 milliárd dolláros veszteséget okoz a nem megfelelő hulladékgazdálkodás, az európai tengerpartok műanyagmentesítése pedig évi 630 millió eurót emészt fel. A világ tengeri ökoszisztémájának – becslések szerint – 13 milliárd dolláros károkat okoz a műanyag-probléma.

Fotó: AFP

Van ok az óvatos optimizmusra

A jelentés szerint ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy egyre több ország ismeri fel a cselekvés szükségszerűségét. Az ENSZ-dokumentum szerint ez idáig több mint hatvan ország szabályozta nemzeti szinten is az eldobható műanyagtermékek használatát, és továbbiak tervezik ugyanezt. A legjellemzőbb megoldás, hogy az egyes műanyag csomagolóanyagokat betiltják, vagy különböző gazdasági eszközökkel – adókkal, illetékekkel –, illetve ezek kombinációjával igyekeznek környezettudatosabb magatartás felé terelni a fogyasztókat.

Az állami szabályozások környezeti hatását ugyanakkor még túl korai lenne megítélni.

Az ENSZ jelentésében vizsgált esetek felénél ugyanis ehhez nem áll rendelkezésre elegendő információ, leginkább azért, mert számos országban csak néhány éve vezettek be tiltást, vagy vetettek ki adót ezekre a termékekre.

Ott, ahol elegendő adat áll rendelkezésre, a helyzet inkább biztató. A regisztrált intézkedések mintegy 30 százalékánál drámai csökkenést tapasztaltak a műanyagszennyezés és a műanyagzacskók használatában a szabályozás bevezetését követő egy éven belül. Az esetek 20 százalékában pedig egyáltalán nem, vagy csak csekély pozitív változást hozott a reguláció.

Az uniós tagállamok egy 2015-ben elfogadott közösségi irányelv szerint jelenleg kétféle szabályozás közül választhatnak: 2019 végéig évi 90, 2025 végéig pedig 40 alá csökkentik a legelterjedtebb, 50 mikronnál vékonyabb nejlonzacskók személyenkénti használatát, vagy pedig biztosítják, hogy 2018 után nem lehet díjmentesen hozzájutni ezekhez a termékekhez.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.