Az Európai Parlament éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett

Éghajlatsemlegességet akarnak a képviselők 2050-re; az Európai Uniónak emellett kellene elköteleznie magát az ENSZ-konferencián, mondja az Európai Parlament.

A grémium hivatalos oldalán olvasható bejegyzés szerint a Parlament a december 12-én és 13-án Madridban megrendezendő, huszonötödik ENSZ éghajlatváltozási konferencia (COP25) előtt Európában és világszerte éghajlat- és környezeti vészhelyzetet bejelentő állásfoglalást fogadott el csütörtökön.

A képviselők a Bizottságtól azt várják, hogy annak minden jogalkotási és költségvetési javaslata összhangban álljon a legfeljebb másfél Celsius fokos globális felmelegedés céljával.

Egy másik állásfoglalásban a Parlament arra sürgeti az Uniót, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferencia számára nyújson be a lehető leghamarabb, de legkésőbbb 2050-ig megvalósuló éghajlatsemlegesség elérésére alkalmas stratégiát. A képviselők az új Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent is kérik, hogy az Európai Zöld „New Deal„ tartalmazza a 2030-ig elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkenés célértékét.

Meredekebben csökkentse kibocsátását a légiközlekedés és a hajózás

A képviselők szerint a légiközlekedés és hajózás jelenlegi kibocsátáscsökkentési céljai a szükségesnél kevésbé ambíciózusak. Minden országnak bele kell számolnia nemzeti tervébe a nemzetközi légiközlekedésből és hajózásból eredő kibocsátást, teszik hozzá. A Bizottságnak a hajózási ágazatot is az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá kell vonniuk, vélik a képviselők.

Nagyobb támogatás az éghajlatváltozás elleni fellépéshez

Az uniós tagországoknak minimum kétszeresére kellene emelniük a nemzetközi Zöld Éghajlati Alaphoz való hozzájárulásukat, mondja a Parlament. Saját büdzséjükön és az uniós költségvetésen keresztül az uniós országok biztosítják az éghajlatváltozás elleni küzdelem állami finanszírozásának oroszlánrészét, az uniós költségvetésnek pedig teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségvállalásait. A képviselők megjegyzik: a fejlett országok felajánlásai nem érik el a 2020-tól évenként ígért 100 milliárd dollárt – olvasható a Parlament honlapján.

A képviselők végül felszólítják a tagállamokat, hogy 2020-ig sürgősen vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagoknak adott összes közvetlen és közvetett támogatást.

Az Európai Parlament ambíciózus álláspontot fogadott el a madridi éghajlatkonferencia előtt. Az éghajlat- és környezeti vészhelyzet tudatában elengedhetetlen, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentsük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A Bizottságnak is egyértelmű és jókor érkező üzenetet küldtünk egy pár héttel a Zöld New Dealről szóló bejelentése előtt

– mondta Pascal Calfin, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság francia elnöke a hétfői vita során.

Az éghajlat- és környezeti válsághelyzetet bejelentő állásfoglalást 429 szavazattal, 225 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadták el. A Parlament a COP25-állásfoglalást 430 szavazattal, 190 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett fogadta el.

Több ország, önkormányzat és tudós jelentette már ki, hogy a Föld eljutott az éghajlati vészhelyzet állapotába.

Az Európai Bizottság már javasolta a nettó zéró kibocsátási cél elérését 2050-re, de a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács nem támogatta a javaslatot, mivel Magyarország, Lengyelország és Csehország az ellen szavazott.