A gazdag és a szegény országokra is egyre nagyobb terhet ró a szélsőséges hőség

A súlyosbodó hőhullámok egyre nagyobb terhet rónak a gazdag és a szegény országokra egyaránt – derült ki a Germanwatch nevű német környezetvédelmi tanácsadó szervezet idei klímavédelmi indexéből, amelyet szerdán tettek közzé.

A mutatók szerint

2018-ban Japán volt a szélsőséges időjárási események által leginkább sújtott ország,

amelynek szélsőséges nyári forrósággal, heves esőzésekkel és az elmúlt negyed évszázad legerősebb tájfunjával kellett szembenézni.

A Munich Re viszontbiztosító konszern, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adataira épülő Globális Klímakockázati Index harmadik helyén Németország áll, ahol

több mint 1200 ember halálát okozta és aszályokat eredményezett az országban valaha mért legmelegebb április-július közötti időszak 2018-ban.

A károk tekintetében ötödik helyre került Indiában tavaly mérték az ország történetének egyik leghosszabb hőhullámát, amely vízhiányt, termésveszteséget és lázongásokat eredményezett, a monszunesők okozta áradások és két nagy erejű ciklon mellett.

A közelmúltbeli tudományos vizsgálatok megerősítették az éghajlatváltozás és a szélsőséges hőség gyakorisága, valamint súlyossága közötti kapcsolatot

– írta jelentésében a Germanwatch.

A szervezet jelentése szerint a 2018-as nyári hőhullám 138 ember halálát okozta Japánban és több mint 70 ezer embert kellett kórházba szállítani hőguta és kimerültség miatt.

A kutatók számításai szerint a szélsőségesen meleg időszakok előfordulásának valószínűsége ma már százszor nagyobb, mint egy évszázaddal ezelőtt volt szerte Európában.

Jelentésében a Germanwatch arra is rámutat, hogy a szűkösen rendelkezésre álló adatok miatt az afrikai nemzetek esetében a hőhullámok hatásai talán kevésbé kimutathatóak.

Mindeközben a viharok jól látható nyomokat hagytak maguk után 2018-ban. A Fülöp-szigetek a lista második helyére került a Mangkhut tájfun okozta hatalmas veszteségek nyomán.

A negyedik helyre sorolt Madagaszkáron nagyjából 70 ember halálát okozta és 70 ezer embert kényszerített otthona elhagyására két pusztító ciklon.

Kenyában (hetedik) és Ruandában (nyolcadik) a szokásosnál jóval hevesebb szezonális esőzések okoztak áradásokat, amelyek miatt az emberek elvesztették otthonaikat és jószágaikat, valamint a betegségek is jobban terjedtek.

Magyarország a lista 123. helyére került.

Laura Schaefer, a Germanwatch munkatársa, az ENSZ hétfőn Madridban kezdődött kéthetes klímakonferenciáján (COP25) elmondta, a jelentés eredményei azt mutatják, hogy a klímaválság immár az összes kontinensen megfigyelhető jeleit nem lehet többé figyelmen kívül hagyni.

Az 1999 és 2018 közötti időszakban a legsúlyosabban érintett 10 országból 7 alacsonyabb jövedelmű fejlődő nemzet volt. A lista első három helyén Puerto Rico, Mianmar és Haiti áll.

Az elmúlt 20 évben csaknem félmillió ember halt meg és 3,5 ezer milliárd dolláros gazdasági kár keletkezett világszerte a szélsőséges időjárási események miatt.