A zöldenergiának is lehet sötét oldala

A szélturbinák forgó rotorjai az áramtermelés szempontjából kulcsfontosságúak, azonban a közelükben lenni, még inkább velük összeütközni messze nem életbiztosítás – a levegőben közlekedő fajok számára komoly veszélyforrást is jelent.

A Leibniz Institute for Zoo and Wildlife Research (Leibniz-IZW) tudóscsoportja a Conservation Science and Practice című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában azt vizsgálta, hogy a szélturbinák által ritkított fajok – elsősorban a denevérek – táplálékláncból való kiesése milyen negatív hatással van a mezőgazdaságra és az erdészetre.

A tanulmányból kiderült, hogy a denevérek élőhelyekre gyakorolt jelentőségét korábban alábecsülték. A Leibniz-IZW tudósai kutatásuk során a németországi szélturbinákra összpontosítottak. A rotorokkal való ütközésben gyakran elpusztuló denevérfaj, a közönséges noctula (Nyctalalus noctula) zsákmányspektrumát elemezték abból a szempontból, hogy az elhullott denevérek által el nem fogyasztott rovarok mit okoznak az adott környéken.

A denevérek természetes táplálékaként azonosított rovarfajok húsz százaléka a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban kártevőnek számít. Mivel a bőregerek elhullása megbontja a kialakult táplálékláncokat, így a kártevők és a zavaró rovarfajok száma nagyobb lesz. Az általuk okozott kár mérséklését, természetes szinten tartását kémiai kártevőirtással lehetne csak kompenzálni. Azaz a szélturbinák által okozott baleseteknek mérhető gazdasági kára is van, hiszen az denevérek által nyújtott ingyenes ökoszisztéma-szolgáltatást, a kártevők csökkentését anyagi és munkaerő-ráfordítással lehetne pótolni.

Az vitathatatlan tény, hogy a szélből származó energiatermelés jelentősen hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. Az ehhez szükséges terület azonban nagy, ráadásul Németország úgy döntött, hogy megduplázza a szélenergia-termelésre használt mezőgazdasági területeket. A kutatók aggódnak, hogy az országban így is csökkent a biológiai sokféleség, és a szélerőművek további terjeszkedése csak tovább rontana a helyzeten.

A kutatás során elvégzett számítások eredménye alapján évente több mint tíz denevér pusztul el minden egyes, hagyományos módon működtetett szélturbinánál.

Mivel Németországban a szárazföldön körül-belül 30 000 szélturbina található, ez bőven hat számjegyű denevérpusztulást jelent évente.

Ugyanakkor a problémát a döntéshozók is felismerték, és az újonnan telepített turbinákat a nagy denevéraktivitás idején ideiglenesen leállítják, hogy az állatok ne ütközzenek össze a rotorlapátokkal. Ez a becslések szerint akár 80 százalékkal is visszavetheti a denevérpusztulást. Azonban a régi típusú szélturbinákat még ezek nélkül a leállási szabályok nélkül üzemeltetik, és jelenleg azok teszik ki a Németországban használt erőművek 75 százalékát.
Ragadozóként a denevérek fontos szerepet játszanak a rovarpopulációk természetes szabályozásában, a táplálékláncban betöltött szerepük elvesztése az ökoszisztémákat sérülékenyebbé teszi a az ember és a természet által okozott kihívások ellen egyaránt.

A tanulmányt jegyző kutatók végső következtetése az, hogy minden szélerőműre egységesen be kellene vezetni a kötelező leállítást a nagy denevéraktivitású időszakokban, ennek érdekében felül kell vizsgálni a régi szélturbinák engedélyezési gyakorlatát. Úgy vélik, ez az egyetlen megoldás arra, hogy az energetikai átállás okozta intenzívebb földhasználat ökoszisztémáinkra gyakorolt negatív hatásait minimálisra csökkenthessék.