BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiderült, milyen állatok menthetik meg a világot

Mivel az állatok a globális karbonkibocsátás mindössze 0,3 százalékáért felelősek, így a legtöbbkutató figyelmen kívül hagyja őket, amikor az éghajlatváltozást kutatja. Egy friss tanulmány azonban felsorol 9 olyan állatfajt, amelyeknek bizonyítható ráhatása van a szén-dioxid megkötésére. Szerintük ezeknek a tenyésztésével évente 6,41 gigatonna karbont lehetne megkötni.

Az erdők, óceánok és nedves élőhelyek mind kiváló karbonkutak, amelyek segítenek korlátozni az éghajlatváltozást. Egy tanulmány szerint kilenc állatfaj szintén kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy betartható legyen a célul kitűzött, legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés.

Elephant,With,Baby,Near,The,Zambezi,River.,Zambia.,Lower,Zambezi
Fotó: Gudkov AndreyUDKOV ANDRE

A Nature Climat Change című tudományos folyóiratban hétfőn publikált tanulmány szerint a tengeri halak, a bálnák, a cápák, a szürkefarkas, a gnu, a tengeri vidra, a keleti pézsmatulok, az afrikai erdei elefánt és az amerikai bölény megóvása, illetve a kihalóban lévő fajok újbóli tenyésztése 

évente 6,41 gigatonna karbon megkötését tenné lehetővé.

A szén-dioxid kibocsátását csökkentő többi intézkedéssel együtt évente így a szükséges mennyiség 95 százalékát lehetne világszerte kivonni a légkörből, hogy 2100-ra elérjék az 500 gigatonnát, amivel a globális felmelegedést az ipari forradalom előttihez viszonyított 1,5 Celsius-fokos növekedés alatt lehetne tartani, összhangban a párizsi klímaegyezmény egyik célkitűzésével.

Időzített bomba a klímaváltozás

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint ez a bomba egyre hangosabban ketyeg. A diplomata szerint minden fronton azonnali lépésre van szükség.

Mivel a vadállatok a világ biomasszájából eredő karbontartalom mindössze 0,3 százalékáért felelősek, rendszerint nem veszik őket figyelembe a karbonkibocsátás számításánál. Oswald Schmitz, az amerikai Yale Egyetem tanára, a tanulmány fő szerzője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy 

jó néhány állatfaj jelentősen befolyásolhatná a karbonciklust, mivel jelenlétük 15–250 százalékos különbséget okozhat a növényekben és a talajban elnyelt, illetve tárolt szén-dioxid mennyiségében, összehasonlítva olyan körülményekkel, ahol nem élnek ezek az állatok.

Jó példa erre a Kongó medencéjének erdeiben élő elefánté, amely megeszi és üríti a karbonlekötésben rendkívül hatékony növények magjait, ezzel elő is segítve a csírázásukat. Egyúttal táplálkozás közben letapossa az aljnövényzetet, amivel helyet teremt a nagy fáknak, amelyek a legjobban tárolják a szén-dioxidot.

Az elefántpopuláció növelése 500 ezer és 1 millió közötti egyeddel

évente további 13 millió tonna karbon lekötését tenné lehetővé a tudósok becslése alapján. 

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint az elefántok száma az elmúlt 31 évben 86 százalékkal csökkent.

Legnagyobb mértékben a halak járulnának hozzá a karbontároláshoz, évi 5,5 gigatonnával.

Sürget a helyzet, mert éppen akkor veszítjük el több állatfaj populációját, amikor felfedeztük, hogy mennyire fontos szerepet játszhatnak az ökoszisztémákban a szén-dioxid megkötésében és tárolásában

– hangsúlyozta Magnus Sylvén svéd biológus, természetvédő, a tanulmány egyik szerzője, aki az állatvilág hatékonyabb védelméért száll síkra.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.