Érdemes félteni magunkat és a babát az újrahasznált PET-palacktól

A műanyag flakonok évtizedek óta fontos szerepet játszanak az életünkben – írta a Tények.hu. Történelmük egészen a 80-as évekig nyúlik vissza, amikor is Nyugat-Európába berobbant a PET-palack, innentől pedig megjelentek a műanyagba csomagolt étolajok és szénsavas üdítőitalok.

Azóta is virágkorukat élik, ma már szinte elképzelhetetlennek tartjuk, hogy az üzletekben ne sorakozzanak a polcokon egymás mellett a különböző méretű és formájú műanyag flakonok. A PET-palackok több szempontból is előnyösnek, kényelmesnek tűnnek a vásárlók számára. Olcsóbb, mint az üveg – ami bár visszaváltható, de ez egyáltalán nem vigasztalja a vevőt –, és ha már kiürült, egyszerűen újratöltjük, vagy a szelektív hulladékgyűjtőbe dobjuk. Ez utóbbi jó ötletnek bizonyulhat, de köztudottan világszinten is jóval kevesebb műanyag hulladékot hasznosítunk újra, mint amennyit termelnek és amennyit elhasználunk. Hazánkban ennek kiküszöbölésére vezették be a visszaváltó rendszert, melyről a Világgazdaság is beszámolt.

Az újratöltés sem biztos, hogy jó opció, ezzel ugyanis komoly egészségügyi kockázatnak tesszük ki magunkat a mikroműanyagok miatt. Az UV-sugárzás és több egyéb tényező miatt a műanyag szerkezete elkezd megbomlani, emiatt szemmel nem látható darabok kerülnek az italunkba, amit szakértők mikroműanyagoknak neveztek el.

Súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek

Az utóbbi időkben egyre többször kerül szóba a mikroműanyagok problémája, amit nap mint nap beviszünk a szervezetünkbe. A levegőben, az ételekben, az italokban, a vizekben és még a talajban is ott van, így szinte lehetetlen elkerülni. Sőt, már a kisbabákat, illetve a szülés előtt álló nőket is veszélyezteti, de erre később még visszatérünk.

Kutatók évek óta vizsgálják a műanyag káros hatásait, amiről megdöbbentő adatok derültek ki. Egy liter ásványvízben több százezer 5 milliméternél kisebb részecske van, így, ha betartjuk a napi háromliteres vízfogyasztást, akkor csak ezzel milliós mennyiségű mikroműanyagot viszünk be a szervezetünkbe. Dr. Fekete Bálint András, a Czeizel Intézet klinikai genetikusa a Tényeknek elárulta, az új tanulmány adatai sokkal nagyobb értéket mutatnak, mint amit a kutatók korábban gondoltak. Ez pedig súlyos egészségügyi kockázatot jelent, a szervezetben ezek a részecskék gyulladást provokálhatnak, sejthalált is okozhatnak, sőt, akár különböző sejtszintű jelátviteli folyamatokat zavarhatnak meg.

– mondta a szakértő.

Meddőséget is okozhat a műanyag

A tumorok képződése, a sejthalál és a hormonrendszer felborítása mellett meddőséget is okozhatnak a mikro-, valamint a nanoműanyagok.

A baj egyre nagyobb, a kutatók egyre részletesebben tárják fel a műanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásait. A női és férfi meddőség viszont csak az egyik terület, ahol kongatják a vészharangot.

Súlyos betegségek kiváltó oka is lehet

Dr. Fekete Bálint András a Tények Plusznak adott interjújában több konkrétumot is elárult.

„Ezek közé tartozik a szív- és érrendszeri betegségek csoportja, a daganatos betegségek csoportja, illetve nagyon sok endokrin szabályozási zavar, tehát hormonális betegségek, akár az is, ha valaki nem tud teherbe esni, azaz az infertilitás problémái” – utalt vissza a genetikus.

Hogyan kerül a szervezetünkbe?

A parányi darabkák elsődlegesen a táplálékláncon keresztül jutnak az emberi szervezetbe. A tengerekben és az óceánokban úszó műanyagszemét-szigetek – melyek nagy része PET- palack – a hullámzás hatására állandóan morzsolódnak. Ezek a részecskék vagy lebegnek a vízen, vagy a tengerfenékre érve algák telepedhetnek meg rajtuk, melyeket rákok esznek meg.

A rákokat a halak, a halakat pedig mi emberek fogyasztjuk el a bennük felgyülemlett mikro- és nanoműanyagokkal együtt.

Hogyan károsítja a sejtjeinket?

– ismertette a szakértő.

A PET-palackokból származó anyagok, például egy üdítőből a férfiszervezetbe kerülve károsíthatják a spermiumokat, de a nőkre is visszafordíthatatlan hatással lehetnek.