A támogatáspolitika kedvezményezettje marad a húsmarha tenyésztés

Juhász Anikó a XXII. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson tartott előadásában kiemelte,

a szarvasmarhák és ezen belül a tehenek számának 2011-ben kezdődött növekedése 2018-ban is töretlen maradt. Ennek hátterében a korábbinál jobb piaci körülmények mellett a kedvező támogatási környezet is áll.

A tejágazat kibocsátása tavaly, a két éven át tartó válság ellenére is növekedni tudott, a hazai marhahústermelés pedig úgy tudott bővülni, hogy közben az uniós kibocsátás visszaesett. Növekedett a marhahús exportja is, és annak szerkezete is kedvezően változott, csökkent az élőállat kivitel és nőtt a marhahús kivitele.

Idehaza ma összesen 879 ezres a szarvasmarha-állomány, melyből 397 ezer a tehén. Utóbbi adat foglalja magába azt a 35 ezer kettős hasznosítású (hús-tej) tehenet, amelynek túlnyomó többségét a magyartarka fajta adja. Számszerűleg ez talán nem tűnik túl jelentősnek, de figyelembe véve, hogy hosszú évtizedeken át a specializált termelés preferenciája élt Magyarországon,

a fajta puszta túlélése is komoly eredmény, ebben pedig a legnagyobb szerepet a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete vállalta.

Juhász Anikó a támogatásokról szólva elmondta, az agrárium más szereplőihez hasonlóan a szarvasmarha-tenyésztőket is segítették a közösségi források, mint az alaptámogatás, a zöldítés vagy a fiatal gazdák támogatása. Speciálisan ennek az ágazatnak a munkáját segítették a termeléshez kötött támogatások, amelyet mintegy 33 milliárd forint értékben tudtak lehívni a hazai termelők. Mindezek mellett átmeneti nemzeti források is érkeztek az ágazatba. Különböző jogcímeken több mint 18 milliárd forintot fizetett ki a kormányzat. Ez utóbbival kapcsolatban a helyettes államtitkár kijelentette,

az átmeneti állami támogatások rendszerét 2020-ig mindenképpen fenn szeretné tartani az Agrárminisztérium. Hozzátette: ezen belül egyes állatbetegségek megelőzésére, vemhes üszők állategészségügyi szolgáltatásaira, állati hulla ártalmatlanításra és tenyésztésszervezési célok támogatására vannak elkülönített források.

Az európai támogatási rendszer, azaz a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjével kapcsolatban Juhász Anikó kiemelte: annak részaránya – az Európai Bizottság jelen tervei szerint – csökkenni fog. A várhatóan kevesebb forrás mellé azonban több elvárást támasztana a Bizottság. A KAP-on belül megújul a közvetlen kifizetések rendszere, hiszen progresszív, négyszintű rendszer váltja az eddigit, előnyt nyújtva a fiatal gazdálkodóknak, segítve a környezet- és klímavédelmi célok megvalósulását. Az állattenyésztés támogatásán belül változatlan marad a támogatható fajok köre, így továbbra is számíthatnak uniós pénzekre a húsmarha tenyésztők.

Juhász Anikó a Közös Agrárpolitika jövőjével kapcsolatban úgy fogalmazott, azt úgy kell megalkotni, hogy folytonosságot biztosítson a gazdák és a tagállami végrehajtás számára, emellett pedig meg kell találni az egyensúlyt a környezeti szempontok érvényesülése, valamint a versenyképesség fenntartása között. Az állattenyésztés tekintetében kulcskérdés a termeléshez kötött, piaci és nemzeti támogatások megtartása, a technológiai megújulás támogatása és a legmagasabb állategészségügyi státus fenntartása.