Szárítani nem kellett
A termés mennyiségének csökkenésében jelentkező hátránya mellett előnye is volt a nyári szárazságnak a napraforgó-termelők számára, ugyanis sokan megspórolhatták a betakarítás előtti deszikkálás, vagyis a növény vegyszeres kiszárításának költségeit – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
Ez pedig nem kevés, Petőházi Tamás szerint hektáronként 11-13 ezer forinttal számolnak a termelők
– tette hozzá. A napraforgó jól bírja a szárazságot, de azért megérezte: a szövetség előrejelzése szerint idén 3-4 százalékkal lesz kevesebb a termés a tavalyi – a KSH előzetes adatai szerint kétmillió tonnát közelítő – hozamnál.
Idén némileg nőtt a termőterület, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által felmért adatok szerint a tavalyi 658 ezer hektár után 2018-ban 673 ezer hektáron terveztek napraforgót termelni a gazdák.
Az elmúlt évihez képest augusztus közepén alacsonyabb áron adták-vették a fizikai piacon a napraforgót:
az AKI tavaly augusztus közepén tonnánként 96 ezer, idén pedig 90,1 ezer forintos áfa és szállítási költség nélküli termelői árat mért.
A termelők bíznak benne, hogy az ár megindul felfelé, hasonlóan a búza- és a kukoricaárakhoz.
A napraforgó jövőbeni piaci kilátásait javíthatja, hogy az EU 2021-től – a termelő országokban tapasztalható környezetrombolásra hivatkozva – betiltotta a pálmaolaj bioüzemanyagként való hasznosítását, és könnyen elképzelhető, hogy ezt a lépést az élelmiszeripari felhasználás betiltása követheti.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.