Kevesebb uniós pénzre számíthatnak a baromfiágazatban

Farkas Sándor hozzátette: a madárinfluenza következtében a baromfiágazatban az elmúlt néhány év különösen nehéz volt, és azt sem lehet garantálni, hogy ne következzen be ismét hasonló járvány, de mint mondta: nem félti a baromfiágazatot, amely a világ minden piacán megállja a helyét és a kormányzat is biztonságos alapot teremtett az ágazat működéséhez.

Az államtitkár úgy vélekedett: várhatóan 10-12 százalék körüli lehet majd a visszaesés az uniós agrártámogatásokban, de hozzátette: az erről szóló tárgyalások még nem fejeződtek be.

Farkas Sándor közölte, a baromfiágazat kezdi kiheverni az elmúlt évek válságát és ismételten felfelé ívelő pályára áll. Hozzátette: a hazai baromfiágazat a rendszerváltást követően megtartotta döntően magyar tulajdonosi körét, ami mindenképpen figyelemreméltó eredmény és remélhetőleg a jövőben is így marad.

Az ágazat súlyát jól tükrözi, hogy kibocsátása 2017-ben 317 milliárd forint volt, ami a teljes mezőgazdasági kibocsátás több mint 12 százalékát jelenti. Beszédesek azok a számsorok is, amelyek szerint a hazai hústermelés 52 százalékát a baromfiágazat adja, míg baromfihúsból az ország önellátottsági szintje meghaladja a 170 százalékot és az ágazatban mintegy 60 ezer ember talál megélhetést

– tájékoztatott Farkas Sándor, aki hozzátette: a lúdágazat teljesítménye 2017-ben, a madárinfluenza következtében, mintegy 20 százalékkal maradt el a korábbi évhez képest.

Az export a 2018. évi első fél éves adatok alapján jelentős növekedésnek indult, és örvendetes, hogy a lúdállomány létszáma 3,3 millió egyed, amely 18 százalékkal magasabb a tavalyi szinthez képest – közölte Farkas Sándor, aki hangsúlyozta, hogy az évi 1800 tonna mennyiségű libamájexporttal világelső Magyarország.