BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Új szabályozás vár az őstermelőkre

Többéves előkészítés után elkészült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett, az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslat, amely az idén az Országgyűlés elé kerülhet. 

Közleménye szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiemelt területként kezeli a mezőgazdasági adózást. A kamara álláspontja szerint ugyanis a jelenleg is fennálló őstermelői és családi gazdasági rendszer elavult, fölösleges adminisztratív terheket ró a termelőkre. A NAK célja a rendszer teljes modernizálása, az őstermelői rendszer felülvizsgálata, azoknak a kereteknek a megteremtése, amelyek között a mezőgazdasági tevékenységet családon belül, jogi személyként is lehet végezni,

valamint a kis- és közepes méretű gazdaságokat támogató adórendszer bevezetése.

A több tárcával folytatott egyeztetés után az őstermelők családi gazdaságairól és a családi mezőgazdasági társaságokról szóló törvénytervezet közigazgatási egyeztetésre került, és a NAK reményei szerint még az idén megtárgyalja az Országgyűlés, január 1-jén pedig a törvény hatályba is léphet.

A tervezet szerint, összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységek körével (például a mezőgazdasági bérmunka, a falusi és agroturizmus), kibővül az őstermelők tevékenységi köre.

Az őstermelő bevételében a kiegészítő tevékenységből származó jövedelem is megjelenhet a teljes bevétel legfeljebb 25 százalékáig.

Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére (966 ezer forintra) emelkedik az az értékhatár,

amelynél kevesebb éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettsége.

Fotó: MTI/Rosta Tibor

Az őstermelők kétféle adózás közül választhatnak: a tételes költségelszámolás és az átalányadózás. Az előbbi módja nem változna, az utóbbit viszont a 10 százalékos jövedelem- és a 90 százalékos költséghányaddal lehet alkalmazni.

Az őstermelők évi 10 millió forint bevételig adómentesek maradhatnak.

Jelentős kedvezmény, hogy a mezőgazdasági kistermelő bevételeinek értékhatára évi 8 millió forintról az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra emelkedik 2020-as minimálbérértéken számolva. Az átalányadózást

az éves minimálbér tízszeresét, megközelítőleg 21 millió forintot el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők választhatják.

Az éves minimálbér ötszörösének, a 2020-as minimálbérértéken megközelítőleg 10 millió forintnak megfelelő éves, támogatás nélküli bevételig az őstermelők adómentesek maradhatnak, az ebbe a kategóriába tartozók nem fizetnének szja-t és szochót.

Azok az őstermelők, akik a minimálbér ötszörösét meghaladó, de a tízszeresét, azaz 2020-as értéken körülbelül 21 millió forintot meg nem haladó, éves támogatás nélküli bevételt érnek el, szintén kedvezményes szabályok szerint adóznak.

A közös őstermelői tevékenység és a családi gazdasági működési forma átfedésére tekintettel a javaslat értelmében a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára a jövőben ezek egyesített formája, az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) kategória állna rendelkezésre.

Az ŐCSG-k adózása a jelenlegi családi gazdaságokéhoz hasonlóan történne,

a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatná meg a négy főre számított átalányadózás értékhatárát, ami mintegy 83,5 millió forint.

A társasági formában működő gazdaságok számára egy új kategória, a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) jönne létre, szintén számos kedvezménnyel.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.