Lassú áremelkedésre számítanak a tejtermelők

Januárban 110,72 forint volt a nyers tej kilogrammonkénti átvételi ára, ami 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – közölte az Agrárközgazdasági Intézet. Az elmúlt három hónapban 110 forint környékén horgonyzott le az ár, amely tavaly átlagosan 105, 2019-ben pedig 100 forint volt, azaz lassú emelkedés figyelhető meg – mondta Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Ám

a terméktanács felmérése szerint 2020-ban 17-18 százalékkal nőttek az ágazati szereplők költségei is.

A termelők számára – különösen a takarmány és a forint gyengülése miatt – az import drágult meg, de különbség, hogy a takarmányt az adott gazdálkodó maga termeli-e meg, vagy vásárolja.

A tejfelvásárlás többnyire hosszútávú szerződéseken alapul, képletekkel meghatározott árakkal, amelyekre a forintárfolyam változása, az uniós vagy a környező országok átlagárai és az exportárak is hatnak. Harcz Zoltán szerint így „hozzákötöttük” magunkat az uniós, illetve a szomszédos országok áraihoz, de a tej ára szempontjából az uniós tagállamok között hátulról a harmadikok vagyunk. Ráadásul nagyon igaz, hogy

a tej árának várható lassú növekedése nem fedezi a termelők költségeinek emelkedését.

Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a költségek tavalyi emelkedéséhez a Covid–19-járvány is hozzájárult. A tejtermelésben és a -feldolgozásban ugyanis alapesetben is sok higiéniai eszközt használnak, ezek ára pedig megsokszorozódott, amikor egy éve berobbant a járvány. Olyan extrém eset is előfordult, hogy a vevők licitálni kényszerültek. Bár mostanra normalizálódott a maszkok és a fertőtlenítők ára, a tejágazatban még mindig sokkal többet használnak e termékekből, mint a járvány előtti időszakban.

Európában jelenleg egyetlen mutató sem utal a tejpiac gyengülésére, az export a Covid–19 ellenére dübörög, a tejtermelés csaknem 2 százalékkal bővült, a többletet gond nélkül felszívta a piac. Magyarországon 5-6 százalékkal több tejet vásároltak fel, mint korábban, csupán a HoReCa-szektornak szállító feldolgozók problémája igényelt beavatkozást. Nagyon jól fogyott az UHT-tej is, ebből az idén 11 százalékkal, trappista sajtból pedig 33 százalékkal adtak el többet a feldolgozók, akik bővítették kapacitásaikat. Az Alföldi Tej Kft. debreceni üzeme tavaly már a teljes évben termelt.

A költségek jelentős emelkedése nehéz helyzetbe hozza a tejtermelőket, de a terméktanács nem tud olyan termelőről, aki rövidtávon bedobná a törülközőt.

Az viszont nagy dilemma a cégvezetőknek, hogy a növénytermesztésben megtermelt hasznot valóban az állattenyésztés veszteségeinek fedezésére kell-e fordítaniuk. E kételyeket a 30 százalékkal drágább takarmány, az euróárfolyam miatt 10 százalékkal többe kerülő gyógyszerek és vitaminok a tejágazatban is felerősítették. A hazai tejtermelés szerkezete eközben változik: folyamatosan csökken a kis tejtermelők száma, zajlik a generációváltás, a nagyok pedig egyre nagyobbak.

Európához hasonlóan Magyarországon is koncentrálódik a tejágazat

– mutatott rá Harcz Zoltán. A támogatások ugyanakkor segítenek, és a tejtermelő tehenészetek helyzete annyiban is más, mint a sertés- vagy a baromfitartóké, hogy náluk nem okoz kárt az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza.

Azonban várható, hogy a következő időszakban az állatfeldolgozók is érzékelni fogják az alapanyagárak emelkedését, miközben az egyéb költségeik is növekednek. Mivel e növekedést a feldolgozók sem tudják majd lenyelni, kénytelenek lesznek az átadási áraik emelésével próbálkozni. Ha sikerül, a fogyasztók is szembesülnek a magasabb árakkal.