A mezőgazdasági termelés 2020-ban az előző évi áron 2,2 százalékkal csökkent, folyó áron viszont a 7,2 százalékos áremelkedés jóvoltából 4,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A növénytermesztés változatlan áron számolt termelése 3,3 százalékkal, az állattenyésztésé 1,3 százalékkal csökkent 2019-hez képest. A 10,3 százalékos és a 3,2 százalékos árváltozás hatásával együtt a termelési érték 6,6 százalékkal, illetve 1,8 százalékkal nőtt – közölte második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A mezőgazdaság tavalyi kibocsátása elérte a 2973 milliárd forintot. Ebből 1733 milliárd forinttal a növénytermesztés, 1026 milliárd forinttal az állattenyésztés részesedett.
Novemberben kiadott első becsléséhez képest mindössze 20 milliárd forinttal (0,67 százalékkal) javította felfelé a mezőgazdaság teljes tavalyi kibocsátási értékét a KSH.
A növénytermesztés 58, az állattenyésztés 34 százalékkal vette ki a részét a teljesítményből, az alaptevékenységek aránya az elmúlt tíz év alatt 1-2 százalékpontos ingadozástól eltekintve lényegében nem változott.
A bruttó hozzáadott érték – 1281 milliárd forint – előző évi áron 6,6 százalékkal csökkent, folyó áron 9,9 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva, amit a 17,6 százalékos árindex segített
- derül ki a KSH friss adataiból.
A folyó termelőfelhasználás volumene 0,9 százalékkal, az ára 0,4 százalékkal növekedett, értéke összességében 1,3 százalékkal haladta meg az előző évit. A nagyobb ráfordítással előállított kevesebb agrártermék a mezőgazdaság termelékenységének visszaesését mutatta, ami mérsékelte a hozzáadott érték növekedését – jegyezte meg a Központi Statisztikai Hivatal.
Az előzetes adatok szerint a teljes mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékát adta.
A növénytermesztési ágazat összes termékcsoportjának termelése a tavaszi aszály, a kalászosok betakarítását nehezítő csapadékos nyári hónapok és a betakarított szántóföldi terület zsugorodása miatt csökkent, ami alól csak néhány növényfaj – árpa, kukorica, paradicsom – jelent kivételt.
A gabonafélék termése 2,1 százalékkal lett kevesebb az előző évi magas bázishoz képest. A 8,9 százalékos drágulással a termelés értéke 6,7 százalékkal nőtt.
A legfontosabb gabonanövények közül a búza termése 7,0 százalékkal csökkent, a kukoricáé 1,3 százalékkal nőtt. Az árpa termésmennyisége 3,6 százalékkal emelkedett az előző évihez képest.
Az ipari növények volumene 3,8 százalékkal, a növénycsoport nagy részét kitevő repce terméseredménye 5,8 százalékkal, a napraforgóé 2,3 százalékkal esett vissza. A cukorrépából 7,7 százalékkal termett kevesebb.
A kertészeti termékek termésmennyisége 0,6 százalékkal maradt el az előző évitől. Az áremelkedés 5,4 százalékos mértékével értékben 4,7 százalékos növekedést mutatott.
A gyümölcsfélék termésmennyisége a tavaszi fagyok okozta jelentős virág- és rügykár miatt 18 százalékkal csökkent, a fontosabb gyümölcsfajok mindegyikét érintette a veszteség, az ágazat jelentős részét kitevő alma termesztése 25 százalékkal visszaesett. A szőlő mennyisége is csökkent, 8,0 százalékkal, ennek ellenére a szakemberek kiváló évjárattal számolnak.
Az állattenyésztés kibocsátását az új koronavírus okozta járvány és az állategészségügyi vészhelyzetek – például afrikai sertéspestis, madárinfluenza – miatti kedvezőtlen gazdasági körülmények is befolyásolták.
Az élő állatok átlagos mennyisége 2,4 százalékkal csökkent, ezen belül a szarvasmarháé 1,0 százalékkal nőtt, a sertésé 1,0 és a baromfié 5,0 százalékkal csökkent.
Az állati termékek mennyisége összességében 1,3 százalékkal emelkedett. A tejtermelés, a tejkvóta 2015-ös kivezetése óta lassú növekedési pályára állt. A 2020-ban felvásárolt tejmennyiség 1575 millió liter volt, 2,7 százalékkal több az előző évinél.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.