Jól húzott az agrárexport, a cseh piac különösen beindult

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 3052 millió eurót ért el 2022 első negyedévében, miközben a behozatal 2070 millió eurót tett ki - írja összefoglalójában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A 982 millió eurós agrár-külkereskedelmi aktívuma 9,4 millió euróval több, mint 2021 első negyedévében volt. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 15,8, importértéke 24,5 százalékkal emelkedett 2022 első három hónapjában, míg az exportárindex 23,9, az importárindex pedig 7,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. 

Az exportforgalom 95,5 százalékát európai országokkal folytatta Magyarország, Ázsia részesedése 3, Amerikáé 1 százalék volt, míg Afrika és Ausztrália részesedése a fél százalékot sem érte el. A meghatározó az EU belső piaca, amelyik értékben 83, az importból pedig 91,6 százalékkal részesedett az agrár-élelmiszeripari exportból 2022 első három hónapjában. 

Megugrott az import Romániából

A Németországba, Ausztriába és Lengyelországba irányuló kivitel értéke emelkedett, azonban az olasz és a román export 1,3, illetve 14 százalékkal volt kevesebb. 

A tíz legfontosabb exportpartner közül a Csehországba irányuló kivitel nőtt a legnagyobb, 47,4 százalékos mértékben.

Az agrártermékek legfontosabb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal. Az import több mint háromnegyede tíz EU-tagországból érkezett, a top 5 partner Németország, Lengyelország, Hollandia, Szlovákia, Ausztria. A legfontosabb partnerországok körében jellemzően 16-32 százalékkal emelkedett az adott országból Magyarországra szállított agrár- és élelmiszeripari termékek értéke, azonban a Romániából érkező behozatal 64,1 százalékkal volt több, mint a bázisidőszakban.

Az egyes főbb termékcsoportok közül az élő állatok külkereskedelmi forgalma 8 százalékkal csökkent a bázisidőszakhoz képest, az árucsoport exportértéke 7,1 százalékkal, importértéke 11,1 százalékkal mérséklődött, így az egyenleg 3 százalékkal 50,3 millió euróra esett 2022 első negyedévében a bázisidőszakhoz képest.

Őrzi pozícióját a baromfihús

Az exportált élő sertés mennyisége 19, az importálté pedig 26,3 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. Az exportátlagár 15, az importátlagár 6 százalékkal emelkedett. Továbbra is magasabb az import mennyisége: három hónap alatt 5,6 ezer tonna élő sertés exportjára és 13,8 ezer tonna behozatalára került sor. 

Az exportált húsfélék értéke 5,3, a behozott termékeké pedig ennél jóval nagyobb mértékben, 31 százalékkal emelkedett az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Az aktívum 78,8 millió eurós értéke ennek megfelelően 24 százalékkal lett kisebb.

A vizsgált időszakban a baromfihús exportértéke szinte nem változott, a sertéshúsé 11,6 százalékkal nőtt, a marhahúsé pedig 3,1 százalékkal csökkent. Az import értéke mindhárom húsfajta esetében emelkedett a bázisidőszakhoz képest. Az exportban kulcsszerepet játszik a baromfihús, amelynek külpiacra került mennyisége 52,8 ezer tonna, exportértéke 118,2 millió euró volt. A baromfihús részaránya a húsfélék exportárbevételéből 50 százalékot, a teljes agrárexport árbevételéből 3,9 százalékot tett ki, így a hatodik legnagyobb árbevételt biztosító termék volt a vizsgált negyedévben. Sertéshúsból 39 ezer tonnát exportáltak Magyarországról, ami 5,2 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi mennyiséget, a 85,5 millió eurós árbevétel pedig 11,6 százalékos növekedést jelent. A behozott mennyiség 22,7 százalékkal, annak értéke 25,2 százalékkal nőtt a tavalyi év első negyedévéhez viszonyítva. 

A sertéshús külkereskedelme 2,9 millió euró aktívumot tett ki, ami 7,8 millió euróval kevesebb a bázishoz képest.

A zöldségfélék külkereskedelmében növekedett a passzívum: az export értéke 2, importé 11,4 százalékkal, így a 2021. első negyedévi 34,4 millió eurós negatív szaldó 44,5 millió euróra.

A gyümölcsféléknél ennél is nagyobb a különbség az importérték javára: az export árbevétele 12 százalékkal, importé 8,2 százalékkal nőtt, így a passzívum a 4,3 millió eurós csökkenés ellenére is 68 millió euró volt. Az exportárbevétel 27 százalékát a fagyasztott gyümölcsök, 16 százalékát pedig a banán kivitele eredményezte. Az importérték döntő részét a citrusfélék (30 százalék) és a banán (17 százalék) behozatala tette ki.

Maradt a gabona-dominancia

A gabonafélék exportértéke 8,4 százalékkal mérséklődött, importértéke 71,7 százalékkal bővült, az egyenleg 395,3 millió eurót ért el. Az export mennyisége 37,5 százalékkal esett, importé pedig 63,5 százalékkal nőtt. Ezzel együtt az első negyedévben is a gabonafélék exportértéke és egyenlege volt a legmagasabb a 24 élelmiszeripari termékcsoportból.  

Az első negyedévben összesen 1,4 millió tonna gabonát szállítottak ki Magyarországról, amelyből 595,9 ezer tonna kukorica, 627,1 ezer tonna búza és 162,9 ezer tonna árpa volt. A búzaexport mennyisége nem változott, a kukoricáé viszont 58,6 százalékkal volt kevesebb, mint 2021 első negyedévéhben. Utóbbihoz hozzájárult a korábbi évekhez képest alacsonyabb termésátlag. 

A kukorica exportátlagára 79,9 százalékkal, a búzáé 38,4 százalékkal magasabb volt 2022 első negyedévében, mint egy évvel korábban.

Az olajos magvak kivitele 37,6 százalékkal bővült a bázisidőszak szintjéhez képest, és 215,4 millió eurót ért el. A behozatal viszont 81,5 százalékkal nőtt 2021 azonos időszakához képest és 148,6 millió eurót tett ki. Ennek hatására az árucsoport aktívuma 11 százalékkal 66,8 millió euróra esett, ezzel pedig a hatodik legnagyobb külkereskedelmi többletet érte el a megfigyelt időszakban. 

Az olajos magvak külkereskedelmét a repce- és a napraforgómag határozza meg: az árucsoport exportértékének 83,2 százalékát, exportvolumenének közel 77 százalékát fedte le a két növény az idei első negyedévben. A repce külpiacra került mennyisége 17,7 százalékkal, értéke 80,9 százalékkal, az exportár pedig 53,7 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. 

A napraforgómag exportvolumene 90,5 ezer tonna volt 2022 első három hónapjában, ami 6,5 százalékos visszaesést jelent a 2021 azonos időszakában kivitt mennyiséghez képest, de a magasabb ár miatt az exportérték 24,7 százalékkal bővült. A napraforgómag behozatala ugyanakkor éves összevetésben több mint két és félszeresére nőtt az első negyedévben, 67,2 ezer tonnát tett ki, szójababból pedig 34,6 százalékkal több, 45,7 ezer tonna importtermék jelent meg a hazai piacon. 

Az elkészített állati takarmány és hobbiállat-eledel a második legnagyobb kiviteli értékkel rendelkező termék a kukorica után. A termékcsoport exportértéke 230,8 millió euró volt 2022 első negyedévében, 33,3 millió euróval több, mint egy évvel korábban. A termékcsoport importja 36,9 százalékkal 118,5 millió euróra bővült, így a negyedik legnagyobb külkereskedelmi aktívumot érte el.