Csúnyán visszaesett a műtrágyák forgalma

A műtrágya-értékesítés az idei harmadik negyedévben 44 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi azonos időszakban forgalmazott volumenhez képest – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ahogyan Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke korábban a VG-nek elmondta, mindenki próbál csínján bánni az input anyagokkal, különösen a műtrágyával, és inkább tavaszi fejtrágyázásban gondolkodnak. A beszerzésre ugyan most jóval nagyobb figyelmet kellett fordítani, de műtrágyahiánnyal nem kellett szembenézniük a gazdálkodóknak. 

A legnagyobb visszaesés két foszforforrás, a szuperfoszfát és a monoammónium-foszfát (MAP) esetében történt. 

Egyedül a nitrogénműtrágyák közé tartozó karbamid iránt volt intenzív az érdeklődés, ebből a termékből majdnem négy és félszer többet adtak el a forgalmazók, mint 2021 harmadik negyedévében. Az ammónium-nitrát és a mészammonsalétrom (MAS) forgalma is jóval több mint a felével visszaesett, az értékesítési áruk pedig megközelítette a karbamidét. A legnagyobb kereslet volumenben a MAS és az NPK (nitrogén, foszfor, kálium) 15:15:15 iránt volt a tárgyidőszakban. A harmadik negyedéves értékesítés 63 százalékát ez a két termék adta. Az értékesítési árak a megfigyelt időszakban 2,4–3,6-szeresére emelkedtek 2021 harmadik negyedévéhez mérten.

Ugyancsak jelentős volt a visszaesés a növényvédőszer-piacon is: a harmadik negyedévben 40 százalékkal kevesebbet vásároltak a gazdák az AKI által figyelt termékekből, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. Mindez annak annak ellenére is igaz, hogy a megfigyelt szerek száma a múlt évben jóval kevesebb volt, mint az idén. Az általános visszaesés közepette a gombaölők között volt olyan szer – amelyet egyébként elsősorban a repce védelmére ajánlanak –, amelynek nőtt az eladott mennyisége az előző év azonos időszakához képest, illetve egy talajfertőtlenítő rovarölő szer is meg tudta duplázni a forgalmát. A gyomirtók iránti igény ugyanakkor az idei harmadik negyedévében jócskán elmaradt a tavalyi év azonos időszakában tapasztalttól, ami elsősorban az idei nyáron tapasztalt súlyos aszály következménye. 

A gazdálkodók 42,5 milliárd forintot fordítottak alkatrészekre, ami 22 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képest. 

A mezőgazdasági termelők továbbra is az erőgépek beszerzésére költötték a legtöbbet, ami a vizsgált időszakban a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 62 százalékát tette ki. Ez az arány 5 százalékpontos növekedés az első negyedévihez képest. A teljes értékesítésen belül a traktorok 34, a gabonakombájnok 16 százalékos részarányt képviseltek. Idén az első fél évben az egy évvel korábbi időszakhoz képest 502-vel több, azaz 1950 új kerekes traktor talált gazdára 56,2 milliárd forint értékben. Közöttük a legnagyobb részarányt az 50–100 lóerős könnyű univerzális, valamint a 101–140 lóerős kategória képviselte 27-27 százalékkal. 

A gabonakombájn-piac jelentősen bővült, 2022 tárgyidőszakában 220 új arató-cséplő gép került a gazdálkodókhoz 26,8 milliárd forint értékben. Legnagyobb darabszámban a különböző talajművelő gépekre volt igény, ezekből 2783-at adtak el, 15 százalékkal többet, mint az egy évvel korábbi időszakban. A gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránti igény idén júniusig 82 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az öntözőgépek eladása jelentősen növekedett, 2022 első hat hónapjában 4,9 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 3,1 milliárd forint értékben.