Rutinból nem fog menni – gondolkodniuk kell a gazdálkodóknak a támogatásigényléskor
Idén sem termelni, sem támogatást igényelni nem szabad megszokásból – mondta előadásában Juhász Anikó, az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az Agromashexpo keretében rendezett Szántóföldi szakmai nap című konferencián. A tavaszi induláshoz szükséges jogszabályok egyeztetése az utolsó kör előtt jár, a támogatásigénylések benyújtási időszaka pedig április 7-én indul. A jogszabályok március környékén jelennek meg, de azok szakmai tartalmát, az igénylések előkészítéséhez szükséges információkat már előtte megismerthetik a gazdálkodók.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy például a fiatal gazdák többlettámogatása nagyobb területre szólhat – az eddigi 90 hektár helyett 300 hektárig jár majd, viszont a feltételek szigorodnak:
nehezebb lesz fiatal gazdának lenni,
ugyanis csak a teljesen induló agrártermelők kerülhetnek be ebbe a kategóriába –fogalmazott. Az agrártárca ugyanakkor megpróbálja elérni, hogy az őstermelők családi gazdaságában dolgozó fiatalok is teljesen kezdőnek számíthassanak.
Fontossá válik a talajvédelem
A területalapú támogatáshoz szükséges zöldfeltételek egy része hasonlít a korábbi kölcsönös megfeleltetéshez, de bekerült néhány szigorú új feltétel, a talajvédelemmel és a vetésváltás szabályihoz kapcsolódóan, ezek betartása szükséges ahhoz, hogy az igénylő jogosult legyen a támogatásra.
Gondolkodós támogatási időszak következik – mutatott rá egy lényeges változásra. A sok új feltétel, köztük a választhatók megjelenése mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy ezentúl termelésre nem használt területekre is lehet támogatást igényelni.
Az agrárökológiai programot (AÖP)
ne csak támogatásként éljük meg, hanem olyan lehetőségként, amivel a talajt lehet javítani
– mondta a konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén Vajda Péter, az Agrova-Phylazonit Kft. ügyvezetője. Az AÖP-re önkéntes alapon tett környezet- és klímavédelmi vállalásokkal igényelhető forrás, és az alaptámogatáson felüli további támogatáshoz juttathatja a gazdálkodókat. Ezek a vállalások alkalmasak a talajállapot javítására, például mikrobiológiai készítmények alkalmazásával és a forgatás nélküli talajműveléssel. A tavalyi aszály is megmutatta, hiszen a kritikus szárazság káros hatásait csak jó talajállapottal lehet mérsékelni – mondta. Ez a többlettámogatás egyébként – amennyiben 2,5 millió hektárra érkezik be AÖP-vállalás – hektáronként 80 euró lehet.
Van elég vetőmag, de nem olcsón
A tavalyi kritikus volt a vetőmagágazat számára, hiszen az az intenzitása miatt nagyon érzékeny a környezeti hatásokra – mondta Sándorfy András, a martonvásári fajták és hibridek vetőmagjait előállító és forgalmazó Marton Genetics ügyvezető igazgatója. Cégénél a kapacitásbővítést nem tudták megvalósítani, de hangsúlyozta: van elég vetőmag a piacon, de az már nem tud olcsó lenni.
A tavalyi tragikusan gyenge kukoricaterméssel kapcsolatban elmondta: biztos, hogy termelésben marad ez a növény, de jelentősen, 750-800 ezer hektárra visszaesik a vetésterülete. A kalászos vetésterület pedig ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett, mert a termelők azt tapasztalták, hogy
az őszi vetésű növények jobban ellenállnak a nyári aszálynak. Mindezekkel együtt ugyanakkor szerinte megfelelő technológiával lehet Magyarországon eredményesen termelni kukoricát.
Figyelik az ukrán kukorica toxintartalmát
A tavalyi kalászosgabona-termésben az elsőként megjelenő őszi árpánál már látszottak az aszály okozta minőségi problémák, ami ennél a terménynél elsősorban az alacsony hektolitersúlyban mutatkozott meg – mondta a kerekasztal-beszélgetésen Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A malmi búzáknál hiába volt magas a fehérjetartalom, a sütőipari paramétereken jelentősen rontott a kritikus szárazság. Az igazi nagy probléma azonban a kukoricával volt, amely nemcsak tragikusan kevés termést hozott, hanem a légköri aszály miatt aflatoxinnal is szennyezett lett.
A mérések szerint a feldolgozóipari igényeknek a termés 30 százaléka nem felel meg.
A Mertcontrol tavaly márciusban kezdte el az Ukrajnából származó kukoricaminták mérését. Ezek még a 2021-es termésből származtak, és az első kukoricatételek meglepőn jó minőségűek voltak. Toxinprobléma akkor nem volt, de az ukrán importkukoricánál oda kell figyelni a GMO-ra, mivel ott engedélyezett a genetikailag módosított szervezetek termelése – és találtak is GMO-s kukoricát. Ugyancsak problémát jelent a növényvédőszer-maradék, illetve egyes, az Európai Unióban nem engedélyezett szerek jelenléte, amelyeket szintén találtak egyes mintákban.
A 2022-es termésből ősszel indultak meg a szállítások, és ezeknél a tételeknél már találtak fuzárium-toxinokat is. Párkányi Gábor szerint ugyanakkor megnyugtató, hogy nem jön be az országba úgy ukrán kukorica, hogy az adott szállítmányból vett mintét ne vizsgálná be valamelyik laboratórium.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.