Az erdőjáráshoz a Covid szoktatott, most tripla támogatás csal – mert jó nekünk

– mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára az idén 12. alkalommal megtartott erdők világnapja alkalmából rendezett konferencián. A hazai erdők látogatottsága a Covid idején megnőtt, és azóta sem lankadt. Ez évente 40-50 millió látogatási alkalmat jelent, hozzájárulva a társadalom testi és lelki egészségéhez – tette hozzá. Ennek a megnövekedett igénynek a kiszolgálásával foglalkozni kell, ezért az agrártárca 2010 óta több programon keresztül támogatja az aktív erdei turizmust, amelynek eredményeként jelentősen fejlődött az erdészeti infrastruktúra. Az állami erdőgazdaságok az elmúlt időszakban 33 milliárd forintot fordítottak turisztikai beruházásokra, évi 4 milliárdot pedig a létesítmények fenntartására – jelentette ki. 

Az államtitkár szerint a mai világban különösen fontos a városi erdők fenntartása, hiszen az előrejelzések szerint 2050-re a föld lakosságának 70 százaléka él majd városokban. Nagy hangsúlyt kell fektetni az ismeretátadásra is, hogy a természettel a közvetlen kapcsolatot elvesztett városlakók is tudják, hogyan, hová és mikor érdemes az erdőkbe látogatni.

Az emberek egészségének fenntartásában nagy szerepet játszanak az erdők, de 

Az agrártárca a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak felhasználását részletező magyar KAP stratégiai tervben leírtak szerint az előző uniós támogatási ciklushoz képest háromszor nagyobb összeget, 310 milliárd forintot fordít 2023 és 2027 között a hazai erdészet támogatására. Az államtitkár elmondta, hogy folytatják az országfásítási programot és támogatják az erdőgazdaságokat, hogy a társadalmi hasznot is hozó tevékenységük a hazai és a nemzetközi piacon is versenyképes legyen. Jelenleg az erdősültség 25,4 százalékos. 

Az erdők világnapja központi gondolatának az erdők és az emberek egészségének egymásra gyakorolt hatását választotta az ENSZ, az ezzel kapcsolatos előadásában pedig Toldy-Schedel Emil, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója az általuk létrehozott kardioösvényről beszélt. Ezért három éve elnyerték az Európai Unió leginnovatívabb szív- és érrendszeri betegséget megelőző programja címet. Ez a kór a vezető halálok Magyarországon, a betegségben hárommillió ember érintett – mondta a főigazgató. 

Ilyen ösvényből már hét működik Magyarországon, 18 túraútvonallal. Eddig 19 ezer résztvevőt teszteltek a különböző nehézségű túrákon – csupán a résztvevők által is mérhető pulzusszám alapján, és 200 embert szűrtek ki közülük, akiknél így sikerült megelőzni az infarktust vagy a stroke-ot. A tanösvények használóinál pedig a magas vérnyomás vagy a túlsúly is mérséklődött. 

Ennek a programnak az egészségügyi hatásán túl komoly gazdasági jelentősége is van, hiszen egy infarktusos beteg ellátása 1,5 millió forintot emészt fel, míg a tanösvényekkel ennek sokszorosát lehetne megspórolni. A főigazgató szerint 23-30 kardiotanösvénnyel le lehetne fedni Magyarországot, egy-egy tanösvény létrehozásához és fenntartásához pedig csupán két infarktusos beteg ellátásának költségét kellene ráfordítani.