Az épületberuházások értéke nőtt a legjobban az élelmiszeriparban

Az élelmiszeripari beruházások értéke folyó áron kilenc százalékkal volt magasabb 2022-ben, mint 2021-ben – írja a vállalkozásoktól beérkezett adatok alapján készült, a beruházások és a főbb pénzügyi mutatók alakulására vonatkozó előrejelzést bemutató kiadványában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). (A 2021-re vonatkozó adatok folyó áron 25 százalékos növekedést mutattak.) Az AKI felméréséről érdemes tudni, hogy a 19 főnél többet foglalkoztató vállalkozások teljes körűen a megkérdezett minta részét képezték, az ennél kisebb cégeknél véletlenszerű volt a kiválasztás. Ez azért fontos, mert a teljes élelmiszeripari ágazaton belül a 19 főnél többet foglalkoztató cégek gazdasági jelentősége kiemelkedő: 2021-ben – csakúgy, mint egy évvel korábban – ezek a vállalkozások adták az élelmiszeripar árbevételének közel 95 százalékát, illetve a sajáttőke- és a kötelezettségállomány 88, illetve 90 százalékát fedték le. A fejlesztések finanszírozásában a banki hitelek értéke 42, az egyéb kölcsönöké pedig több mint 90 százalékkal csökkent 2022-ben. Az előző évhez képest a saját forrás 15, a támogatás értéke pedig 14 százalékkal nőtt tavaly. 

A beruházásokat 2022-ben is nagyrészt – 71 százalékban – saját erőből finanszírozták a vállalkozások. A beruházásokban a támogatás értékének aránya változatlanul 10 százalék volt, a lízingelt berendezéseké pedig maradt 1 százalék. A banki hitel értékének aránya csökkent, 7 százalékponttal esett vissza 2022-ben az előző évhez viszonyítva, így 8 százalékot képviselt. Az egyéb kölcsönök értéke minimálisra csökkent az egyébként is elenyésző, 2021-es 2 százalékos arányhoz képest.

Az AKI-hoz beérkezett adatok alapján 

Ezek az arányok 2021-ben 60:35:2 voltak.

Az előző évhez képest legnagyobb mértékben az épületekre és egyéb építményekre fordított összeg nőtt tavaly, erre 18 százalékkal fordítottak többet, mint egy évvel korábban. Szintén számottevő mértékben, 14 százalékkal bővült a járművekre fordított összeg, majd a gépek és berendezések következtek, 6 százalékos bővüléssel. 

Szakágazatonként vizsgálva a fejlesztéseket, megállapítható, hogy a legnagyobb összegű beruházás az édességgyártóknál, az üdítőital- és ásványvízgyártóknál, valamint a baromfihús-feldolgozóknál történt. Ez a három ágazat az élelmiszeripar teljes beruházásának 40 százalékát adta, mintegy 139 milliárd forinttal. A tíz legnagyobb értékben fejlesztő szakágazat pedig az összes beruházás 76 százalékát fedte le, 261 milliárd forint értékben.

A baromfihús-feldolgozásban, az üdítőital- és ásványvízgyártásban, valamint a hús- illetve baromfihúskészítmény-gyártásban pedig egyenként kétszeresére nőtt a beruházásokra fordított összeg.

Az AKI-nak adatokat beküldő vállalkozások nettó árbevételének 92 százaléka származott élelmiszeripari tevékenységből. Emellett bérmunkában való csomagolásból, gépbérbeadásból, bértárolásból, integrációhoz kapcsolódó kereskedelmi tevékenységből, élelmiszernek nem minősülő termék gyártásából, valamint anyagcégtől importált termékek kereskedelméből jutottak jövedelemhez.

A ráfordításokon belül az anyagjellegű költségek 38, a személyi jellegűek 12 százalékkal növekedtek a 2021-eshez képest. 

Az előzetes adatok alapján az élelmiszeriparban az üzemi tevékenység eredménye 56 százalékkal nőtt tavaly az előző évihez képest. 

A megfigyelt vállalkozások eszközállománya az AKI becslése szerint 805 milliárd forinttal bővült tavaly, amelyhez a befektetett eszközök 20 és a forgóeszközök 27 százalékos emelkedése vezetett. A forgóeszközök közül az értékpapírok megduplázódtak, a készletek értéke 36, a követeléseké 31 pedig százalékkal lett nagyobb. Egyedül a pénzeszközök csökkentek 15 százalékkal. A vállalkozások saját tőkéje 2022-ben 18, a jegyzett tőkéje 10 százalékkal lett magasabb az előző évhez képest. Az előzetes adatok szerint az adatgyűjtésre kijelölt cégek 28 százalékkal több céltartalékot képeztek a tárgyévben, mint egy évvel korábban, a kötelezettségeik pedig összességében 26 százalékkal nőttek.