Amerikai elnökválasztás: melyik jelölttel járnak jól a különböző vállalati szektorok? – itt a válasz

A 2024-es amerikai elnökválasztás kimenetele átfogó következményekkel jár majd az amerikai üzleti életre nézve. Kamala Harris és Donald Trump az adókra, szabályozásra és vámokra vonatkozó fő irányvonalakon túl olyan terveket vázolt fel, amelyek mélyreható hatással lehetnek az amerikai vállalatokra. A Financial Times áttekintette, mely ágazatok és vállalatok nyerhetnek vagy veszíthetnek legtöbbet attól függően, hogy ki kerül ki győztesen a november 5-i szavazásból.

Energiaipar

Trump győzelme fellendítheti az olaj- és gázipari szektort. A republikánus jelölt ígéretet tett arra, hogy „felszabadítja az amerikai energiát”, és visszavonja 

A volt elnök azt tervezi, hogy 

• feloldja az új cseppfolyósítottföldgáz-terminálok engedélyezésének szüneteltetését, 
• csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó előírásokat, és 
• megszünteti az elektromos járművek és a megújuló energiaforrások elterjedésének ösztönzését célzó ösztönzőket és célokat. 

A kongresszus és a bíróságok lassíthatják a folyamatot, de Trump elnöksége komoly következményekkel járhat bizonyos ágazatokra, például a tengeri szélerőművekre, amelyeket szövetségi szinten engedélyeznek. 

A jelenleg rekordszinten álló olaj- és gáztermelés azonban rövid távon valószínűleg nem fog változni, mivel a szárazföldi palaolaj- és palagáz kitermelésére kevés politikai korlátozás vonatkozik. 

Ha Harris győz, valószínűleg folytatni fogja a Biden-kormányzat politikáját, amely a megújuló energiaforrások elterjedésének ösztönzésére, ugyanakkor a fosszilis tüzelőanyagok termelésének megkönnyítésére irányul, hogy az USA továbbra is a világ legnagyobb kitermelője maradhasson. 

Biden elnök gazdaságpolitikájának kulcsfontosságú eredménye, az inflációcsökkentő törvénycsomag, és ezen belül is az éghajlati törvény, mintegy 450 milliárd dollárnyi beruházást indított el a zöld energia felé. Harris szinte biztosan nem nyúlna hozzá a jogszabályhoz, Trump azonban ígéretet tett arra, hogy semmissé teszi a törvényt. Várhatóan mindkét jelölt támogatni fogja az atomenergia elterjesztését, ebben ritka konszenzus van a pártok között. 

Technológia

Bármelyik elnökjelölt meghiúsíthatja a Szilícium-völgy mesterséges intelligencia (MI) iránti megszállottságát.
Trump megígérte, hogy visszavonja Biden mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályát, amelyet Harris egy évvel ezelőtt segített elindítani. Ez erős gesztus lenne például Elon Musk számára, aki nagy összegekkel támogatta Trumpot, hogy elkerülje a „túlszabályozás általi fojtogatást”, és a „hatékonyság” javítására összpontosító kormányzati szerepkörre pályázik. Az amerikai startupszcénában sokan gondolják úgy, hogy a Biden által bevezetett szigorú szabályok hátráltatják az amerikai tech szektort a Kínával folytatott versengésben és bebetonozzák a Big Tech dominanciáját.

Trump Tajvannal kapcsolatos álláspontja (azzal vádolta a szigetországot, hogy az ellopta az amerikai félvezetőipart) jelentős kihívások elé állíthatja az MI-csipekben élen járó Nvidiát. Az Nvidia – az Apple-hez hasonlóan – a Taiwan Semiconductor Manufacturing Companyre támaszkodik élvonalbeli csipjeinek gyártásában. A tajvani importra kivetett új vámok megemelhetik a költségeket. 

Harris erősen kötődik Kaliforniához, ráadásul alelnökként nagy szerepe volt abban, hogy a Biden-kabinet támogatta a az széles sávú infrastruktúrába és a félvezetőgyártásba való beruházásokat. Így a Szilícium-völgy őt támogatja. Ráadásul migrációs politikája sokkal megengedőbb Trumpénál, így rendelkezésre állna az olcsó munkaerő a tech cégek számára. 

Bank- és pénzügyi szektor 

Az amerikai bankok Biden elnöksége alatt jó egy évig keményen lobbiztak azért, hogy ne szigorítsák az ágazat tőkemegfelelési szabályozását. 

– számukra ez a felvásárlások és összeolvadások üzletág megugró bevételeivel kecsegtet. Donald Trump alelnökjelöltje, JD Vance viszont erősen kikelt néhányszor az amerikai vállalatok versenyellenes magatartása ellen, és az egyelőre nem világos, hogy ez milyen hatással lenne a republikánus jelölt gazdaságpolitikájára. Trump kampánykörútján arról is beszélt, hogy a hitelkártya-kamatlábakat 10 százalék körüli szinten maximálná, ez viszont súlyos csapás lenne a pénzügyi szektornak. Harris igyekezett meggyőzni a gazdag adományozókat arról, hogy kormánya kevésbé agresszív lesz a nagyvállalatok korlátozásában, mint Bidené. Ezzel viszont magára haragíthatja a demokraták balszárnyát. 

Fogyasztási cikkek: az infláció az amerikai elnökválasztás kulcskérdése volt

Ha Harris nyer, az amerikai élelmiszer- és italgyártó csoportok árképzési stratégiájuk fokozott ellenőrzésével szembesülhetnek: a demokrata jelölt megígérte, hogy hivatalba lépése első száz napjában szövetségi szintű tilalmat vezet be az élelmiszer- és italgyártó cégek áremelési törekvései ellen.
Kamala Harris kormánya emellett megfékezné a versenyt károsítónak ítélt fúziókat, felvásárlásokat, és növelné a kisvállalkozások támogatását. Az elmúlt években a hitelköltségek emelkedése miatt az ágazatban megtorpant a koncentráció. A kamatok csökkenésével párhuzamosan azonban ismét fellendültek a tranzakciók száma és értéke is, jó példa erre, hogy a Mars 36 milliárd dollárért felvásárolta a többek között a Pringles csipszeket gyártó Kellanovát. 

A gabona és a cukor behozatalára kivetett vámok felhajtanák ezeknek az alapanyagoknak az árát, amit az élelmiszer- és italgyártók az árrésük védelmében megpróbálnának áthárítani a fogyasztókra. Egy iparági szervezet, a Nemzeti Kiskereskedelmi Szövetség számításai szerint a vámok bevezetésével az amerikai fogyasztók évente 46–78 milliárd dollár közötti összegű vásárlóerőt veszíthetnének. 

Légi közlekedés, repülőgépgyártás

Trump győzelme rossz hír lehet a légi közlekedési ágazat számára, mivel rontja a Boeing esélyeit arra, hogy több repülőgépet értékesítsen Kínában. Ráadásul az amerikai légitársaságok számára drágábbá teszi az új repülőgépek beszerzését, hiszen a megemelt vámtételek drágítanák a gyártás és az összeszerelés költségeit. A kínai légitársaságok hagyományosan nagy tételben vásároltak Boeing-gépeket, és ha Washington magasabb fordulatszámra tekeri a vámháborút, Peking megtorlóvámokkal vághat vissza. A Boeing számára ez tragikus fejlemény lenne, miután éppen próbál kikecmeregni a sztrájkok és a minőségi problémák által előidézett gödörből. Harris sikere ugyanakkor valószínűleg nem járna ilyen zavaró hatással a szektorra nézve, mivel várhatóan a Biden-kormányzat politikáját fogja folytatni. 

Autóipar 

Egy Trump-kabinet nem fogja megkönnyíteni az elektromos járművek egyelőre csak kínlódó amerikai piacának helyzetét. Az EV értékesítések az újautó-eladásokból mindössze 9 százalékkal részesednek. A korábbi elnök azt mondta, hogy a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó szabályozás megöli az iparágat, és meg kell szüntetni, ami csökkentené az autógyártók ösztönzését az elektromos autók fejlesztésére. 

Mindez persze erősen  zárójelbe kerül, ha a Tesla vezérigazgatója, Elon Musk támogatásaira gondolunk. A technológiai milliárdos az X nevű közösségi oldalán, valamint számos kampányrendezvényen népszerűsítette az exelnököt, és legalább 75 millió dollárt adományozott Trump kampányának. A republikánus jelöltnek kifejezetten rossz a viszonya a befolyásos autóipari szakszervezet, a United Automobile Workers elnökével, Shawn Fainnel. A szakszervezet Harrist támogatta az elnökválasztáson. 

Egészségügy és gyógyszeripar 

Első ciklusa alatt Donald Trump megpróbálta elkaszálni a Barack Obama nevéhez köthető egészségbiztosítási programot, az Obamacare-t.  Erőfeszítései azonban nem jártak sikerrel. A mostani kampányban ezzel kapcsolatban sokkal visszafogottabb volt, közölte ugyan, hogy vannak tervei a szektor átalakítására, de ezeket nem részletezte. 

Harris viszont kiemelten kezeli az egészségbiztosítást, a múlt héten a Wisconsin állambeli Madisonban tartott kampányrendezvénye után újságíróknak azt mondta, hogy „minden amerikai egészségügyi ellátása a választás tétje”.