Így csökkenthető az épületek energiaigénye

Új szemlélet jelenthet kitörési lehetőséget a magyarországi ingatlanfejlesztőknek és a hazai piacnak az erős regionális versenyben. Az iroda- és kereskedelmi épületek energiaigényének csökkentése fontos szempont, nemcsak a környezetszennyezés, de a szigorodó szabályozás miatt is – derül ki a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és az ABUD Mérnökiroda fenntarthatósági ajánlásából.

A magyarországi „A” és „B” kategóriájú irodaházak túltervezettségére, energetikai kapacitásainak túlméretezésére, emiatt a kelleténél magasabb üzemeltetési költségekre, nagyobb szén-dioxid-kibocsátásra és ezáltal a versenyképesség csökkenésére hívja fel a figyelmet legújabb felmérésében az IFK.

Az érdekvédelmi tömörülés a mérnökirodával közösen szakmai ajánlásokat fogalmazott meg az egész szektor, benne a tagok, a bérlők, az ügynökségek és a jogszabályalkotók számára. A cél a környezetkímélőbb megoldások választás, a beépített energetikai kapacitások csökkentése és az ilyen megoldások ösztönzése, illetve támogatása.

Így csökkenthető az iroda- és kereskedelmi épületek energiaigénye

Reith András, az ABUD Mérnökiroda ügyvezetője szerint a meglévő épületeket kell fejleszteni a zöld- vagy a barnamezős, új beruházások helyett. A szakértő javasolja a fejlesztést az energiapozitív irányba és a szoftveres elemzésen alapuló döntéstámogatási módszerek alkalmazását. Utóbbihoz sorolta a telekválasztást alátámasztó energiahatékonysági összehasonlítást, az épülettájolást, valamint a dinamikus épületenergetikai modellek és mikroklíma modellek eredményeinek vizsgálatát.

Az IFK a fejlesztéseknél javasolja 

• az épület légtömörség-vizsgálatát, 
• az energiahatékony homlokzatkialakításokat, ezeken belül a racionális üvegezési/fal arányt, 
• a külső árnyékoló beépítését, illetve azt, hogy 
• részesítsék előnyben a kétrétegű üvegezést. Háromrétegű üvegezést kizárólag abban az esetben javasolnak, ha az energetikai számítással igazolható.

Ezeken kívül ösztönöznék a természetalapú (növényzet és víz) megoldásokat alkalmazó fejlesztéseket, és előnyben részesítenék a magas megújuló arányú távhő-szolgáltatás alkalmazását, valamint a hatékony épületüzemeltetést.

Reith András azt is hangsúlyozta, hogy a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási, úgynevezett

A jogszabályalkotóknak pedig azt javasolják, hogy a jogszabályi környezettel segítsék a meglévő épületek felújítását/átalakítását; támogassák az energiapozitív irányba történő fejlesztést, például adócsökkentéssel, és teremtsék meg a megfelelő jogszabályi hátteret az energiaközösségek kialakításához, amelyet terjesszenek ki a hőenergiára is.

Komoly szigorítások elé néz az ingatlanszektor

Az ajánlás az egész ingatlanszektor számára irányadó, mivel segít optimalizálni az energetikai kapacitásokat, javítja a fenntarthatóságot, és hozzájárul az ingatlanpiaci versenyképesség növeléséhez – jegyezte meg Szilvási Pál, az IFK alelnöke. Szerinte a meglévő épületek átalakításával olyan új termékek kerülnek a piacra, melyeknek alacsonyabb a karbonlábnyoma. 

Az ilyen fejlesztések össztársadalmi értéke nemcsak az energiahatékonyságban rejlik, hanem abban is, hogy a meglévő erőforrásokat hatékonyabban használjuk fel, ezáltal hozzájárulunk a fenntarthatóbb jövőhöz.

Szilvási Pál rámutatott arra is, hogy 

Ennek első lépéseként bekerült az életciklus-szemlélet a tervezési, jogi környezetbe, mely hosszú távon a pozitív hatású építési szabályozás alapját készítheti elő. Ha ez felkészületlenül éri a magyarországi fejlesztőket és az építésgazdaság egyéb szereplőit, az nagymértékű hátrányt jelenthet számukra – figyelmeztetett.