Akár hatósági válasz is jöhet a Penny botrányt kavaró dinnyeakciójára

A Penny a közleményén kívül nem adott jelzést a szakmai szervezetek felé – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete (MDE) elnöke. Mint emlékezetes, az MDE, a Magyar Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közösen tiltakozott, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Penny 229 forintos kilogrammonkénti fogyasztói áron kínálja a magyar dinnyét. A három szervezet egyben arra kérte a hazai üzletláncokat, hogy tisztességes magatartást tanúsítva a valós piaci helyzethez igazítsák a görögdinnye árazását. Mint írták, a hazai görögdinnye beszállítói ára kilogrammonként 220 forint körüli szinten van. A Penny 229 forintos fogyasztói ára ugyanakkor szerintük 140-150 forintos beszállítói árat feltételez, ami az idén jócskán megemelkedett termelési költségeket sem fedezi.

A Penny reakciója erre az a közlemény volt, amelyre az MDE elnöke is utalt, és amelyben a diszkontlánc arról tájékoztatott, hogy az irányadó piaci áron megvásárolt terméket a szokásosnál alacsonyabb kiskereskedelmi árréssel adják tovább a vásárlóknak. A diszkontlánc kommunikációja szerint egyébként július második hetétől csak magyar gyümölcs érkezik az áruházlánc egységeibe. Az áruházlánc aktuális akciós újságjában pedig az szerepel, hogy – 23 százalékot engedve a kilónkénti 299 forintos árból – mától vasárnapig 229 forintért kínálja az ajánlata szerint első osztályú magyar görögdinnyét. Ahogy korábban nyilvánosságra hozták, a hazai termelők 2022-ben több mint 3 ezer tonna magyar dinnyét szállítottak be a Penny raktáraiba, és idén is legalább ekkora mennyiség értékesítését tervezik.

– magyarázta Göcző, kifejezve aggodalmukat is, hogy esetleg más üzletláncok is követik ezt a gyakorlatot. Nincs felesleg, a piacon inkább kereslet van. Ráadásul importnyomás sincs, sem az olasz, sem a görög áru nincs jelen a magyar piacon, és az ukránok sem termelnek, így a balkáni piac sem telített. A termelők csak most kezdték el szedni a dinnyét, a szezonkezdet pedig kifejezetten biztató volt. Az MDE elnökének tapasztalatai szerint a növényi állományok rendben vannak, a minőséggel sem lesz probléma, vagyis egyébként minden adott ahhoz, hogy egy jó görögdinnyeszezont tudjanak zárni a termelők. Akik ráadásul idén növelték termőterületüket, ahonnan 140-160 ezer tonna termés – amiből 15 ezer tonna a sárgadinnye – várható. Ez a várakozás nem változott szakmai szervezetek és az agrárkamara szezonkezdetet beharangozó közös tájékoztatója óta, de jól jellemi a dinnyepiac elmúlt éveit, hogy itt külön kitértek az árletörő akciók elkerülésének fontosságára.  

A remények szerint az exportpiacok visszafoglalása is elkezdődhet, bár hogy ez megtörténik-e, az az MDE-elnök szerint a következő napokban dől el, de a szlovákiai Tescókba már szállítottak magyar dinnyét. Még két hónap hátravan a szezonból, és ha már most letörik az árakat, akkor mi lesz azokkal a termelőkkel, akik úgy ütemezték a termelést, hogy arra is gondoltak, hogy augusztus végén és szeptember elején is szükség lesz a magyar dinnyére, ők milyen áron tudnak majd eladni? – tette fel a kérdést.

A Világgazdaságnak nyilatkozó piaci szakértők szerint egyébként az jelenthetné a legbiztosabb megoldást az ilyen akciók megakadályozására, ha a termelők nem adnák oda a dinnyéjüket az árletörő láncnak vagy láncoknak. Erre utalt Göcző Mátyás is, amikor azt mondta: 

A szakmai szervezetek egyeztettek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) is, amiből arra lehet következtetni, hogy a dömpingáron értékesítő kiskereskedők, illetve a nekik beszállító termelők ellenőrzésekre számíthatnak. Ötletszinten az is felmerült – ami néhány nyugat-európai országban már létező gyakorlat – hogy a kiskereskedelemben a fogyasztói ár mellett a beszerzésit is tüntessék fel.