BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Agrárdigitalizáció: jön a mesterséges intelligencia, a kistermelőknek is váltaniuk kell – de nem biztos, hogy a precíziós gazdálkodásra

A globálissá vált mezőgazdaságban a digitalizáció meghatározó tényező az agrárium versenyképességében, a termelőknek stratégiai döntéseket kell hozniuk, hogy képesek legyenek gazdaságosan termelni. Az adatalapú precíziós technológia mindenki számára megkerülhetetlen, aki olyan terméket termel, amelynek az árát a globális versenypiac körülményei és nem a belső feltételek határozzák meg – hangzott el a PREGA konferenciáján. A kormány az agrártámogatási pályázatoknál figyelembe veszi a cég digitalizációjának stádiumát.

A kérdés az, hogy vajon tart-e ott az alapvetően idős generációk munkájára épülő európai mezőgazdaság, a kilencmillió uniós agrártermelő, hogy a kötelező adatszolgáltatási feladatot rájuk húzzuk – vetette fel a PREGA precíziós gazdálkodási és agrárdigitalizációs konferenciát megnyitó előadásában Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A globálissá vált mezőgazdaságban a termelőknek stratégiai döntéseket kell hozniuk, hogy képesek legyenek gazdaságosan termelni, egyaránt alkalmazkodva a klímaváltozáshoz és betartva a fenntarthatóságot célzó előírásokat. A digitális technológia hasznos eszköz lehet a versenyképesség erősítésében, és a fejlesztések megtervezésekor nem is feltétlenül a nagyon drága, nehezen kezelhető technológiára kell gondolni.

A drónok használata is egy lehetséges út a digitalizációban.
Fotó: Shutterstock

Az adatalapú precíziós technológia mindenki számára megkerülhetetlen, aki olyan terméket termel, amelynek az árát a globális versenypiac körülményei és nem a belső feltételek határozzák meg. Ezt most minden termelőnek figyelembe kell vennie, amikor alkalmazkodási stratégiák közül kell választani. Mint Feldman elmondta, a támogatási oldalon eddig arra irányult a fókusz, hogy az adatok begyűjtéséhez szükséges hátteret teremtsék meg, most viszont a továbblépést az jelenti, hogy az adatok feldolgozásának és használatának feltételeit teremtik meg.

Támogatási feltétel a digitális tartalom  

Az államtitkár elmondta, hogy ezért az idei pályázati felhívásoknál az üzleti tervben külön fejezetként ítélik meg az adott projekt digitális tartalmát. A tárca azt szeretné, hogy ez minél kevésbé alapuljon jövőbeni vállaláson, és a pályázatok elbírálásakor értékelni fogják a digitális átállás érdekében tett eddigi erőfeszítéseket is.

Közel százmilliárd forint jut az agrárdigitalizációs fejlesztések támogatására

A mezőgazdaságban megjelenő új technológiák alkalmazása egyszerre gazdasági, a klímaváltozás által kiváltott és fenntarthatósági kényszer. A fejlesztéseket segítő pályázatokat őszre ígérte az agrártárca.

A digitális eszközök ma már az élet minden területén jelen vannak és könnyebbséget jelentenek, és nincs ez másként az agráriumban sem – mondta előadásában Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A digitalizáció meghatározó tényező az agrárium versenyképességében, a mezőgazdasági gépek jelentős része távolról is irányítható, az ágazatban dolgozók használnak például vállalatirányítási rendszereket is. Az új technológiák használatához azonban felkészültség kell, amiben ugyan történt előrelépés, hiszen 2010 óta – csökkenő gazdaságszám mellett – nőtt azok aránya, akik szaktudással rendelkeznek, de egy 2023-as adat szerint még mindig 100 ezer olyan mezőgazdasági termelőegység van, amelyet szakirányú képzettség nélkül irányítanak – érzékeltette, hogy bőven van még hová fejlődni. A kamara 2019 óta szerepelteti a szaktanácsadói névjegyzékében azokat, akik a szükséges végzettség és gyakorlat birtokában precíziós gazdálkodási tanácsokat is adhatnak, és öt év alatt e speciális szaktanácsadók száma megduplázódott.

Váltani kell – a mérettől függ, hogy milyen irányba

Azt a gazdálkodók is felismerték, hogy 

az adatgyűjtés önmagában kevés, tisztítani, feldolgozni elemezni kell a begyűjtött adatokat, hogy információ legyen belőlük.

Mint a NAK-elnök kiemelte: még mindig akadályozza az adatalapú gazdálkodás elterjedését, hogy a különböző gyártók cégei sok esetben nem tudnak kommunikálni egymással, így Győrffy szerint akkor lesz igazi áttörés a gyakorlatban is, amikor megtörténik a szabványosítás a különböző rendszerek között.

A digitális adatok gyűjtésének és felhasználásának szélesebb körben történő elterjedését segíti az is, ha a digitalizáció a támogatás feltétele lesz

– mondta a konferencia egyik panelbeszélgetésén Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki egyben a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnöke is. Szerinte megfelelő birtokszerkezetre is szükség van, mert kis táblákon ezek a gépek sem működnek hatékonyan.

Hasonlóképpen vélekedett Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettese, aki szerint a digitalizációval minden termelőnek kell foglalkoznia, és meg kell találnia azt, hogy hol van az a birtokméret, amely fölött érdemes bevezetni. A küszöb alattiaknak pedig azon kell elgondolkodniuk, hogy ha ezt a technológiai lépést nem tudják megtenni, akkor miben kell változtatniuk, milyen más kultúrával érdemes foglalkozniuk, esetleg milyen egyéb piacokat tudnak találni.

Permetező drónok a mezőgazdaságban: egyértelműek lettek a szabályok, de sokan nem követik azokat 

Dió-, meggy- és cseresznyekultúrában használható az első engedélyezett növényvédő szer.


 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.