Romba döntheti az európai mezőgazdaságot Ukrajna

Ha nincs megoldás az ukrán gabona, illetve egyéb agrártermékek importja által okozott problémákra, akkor számos agrártermék termelői tönkremennek az Európai Unióban – állítják a leginkább érdekelt termékpályák – a gabona, a cukor, a baromfi és a tojás – szereplőit reprezentáló európai érdekképviseletek. Mint emlékezetes, Nagy István agrárminiszter, valamint a gazdaköri érdekképviselet és az agrárkamara is tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az Ukrajna számára biztosított autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedést (ATM-rendelet) úgy tervezik meghosszabbítani 2025 júniusáig, hogy semmilyen megoldást nem javasolnak az ukrán gabonaimport okozta problémák kezelésére. Sőt, a baromfi, a tojás és a cukor esetében javasolt „vészfékmechanizmus” a 2022-ben és 2023-ban importált mennyiségek átlagán stabilizálná a vámmentes behozatalt, ami a magyar agrártárca értékelése szerint gyakorlatilag konzerválná a háború kirobbanása óta kialakult, kizárólag Ukrajna érdekeit szem előtt tartó helyzetet. 

Ez a helyzet pedig veszélyezteti az európai mezőgazdaság egy sor termékének fennmaradását, illetve az azokat termelő gazdálkodók egzisztenciáját – állítják az európai érdekképviseletek. Helyzetelemzésükből kiderül, hogy az ukrán termékek liberalizációjának káros hatásai elsőként és leglátványosabban az időjárási szélsőségeknek is nagyon kitett gabonatermesztésben jelentkeztek. A piac Európa-szerte lelassult, néhol teljesen be is fagyott, ami a készletek növekedését és tárolási problémákat okoz, amit az uniós és a hazai érdekképviseletek és a magyar agrártárca is az Ukrajnából érkező exportnak tulajdonít. A CEPM – Európai Kukoricatermesztési Konföderáció, valamint a Copa-Cogeca arról is beszámolt, hogy tagjaik 

A piac pangása mellett a logisztika is megdrágult, és Magyarországon például az ukrán tranzit által foglalt vagonok miatti hiány is gondot okoz.

Baromfihúsból is importdömping van

Az Európai Baromfivágó és -feldolgozó Üzemek Szövetsége (AVEC) egy az uniós baromfipiaci helyzetet bemutató elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly november 5-ig az EU-ba érkező ukrán baromfihús mennyisége – csak annyival számolva, amennyi valóban bent is maradt az Unióban, vagyis nem volt reexport – meghaladta a 204 ezer tonnát. Ez a mennyiség 50 százalékos növekedés 2022 azonos időszakához képest. Ezen a kategórián belül a fagyasztott hús mennyisége 237 százalékos növekedéssel több mint 99 ezer tonna, a friss húsé pedig 85 százalékos növekedéssel 82 ezer tonna volt. Az importált termékek pedig szinte kizárólag frissen vagy fagyasztva készült mellhúsból – vagyis a csirke legértékesebb húsából – állnak.

Arra pedig, hogy az ukrajnai agrártermékek importjának felszabadítását azzal magyarázza az Európai Bizottság, hogy ezzel az ottani termelőknek segítenek, az AVEC azt a tényt írta le, hogy az import túlnyomórészt egyetlen vállalattól, az MHP-től érkezik, amelyik az európaitól eltérő gazdálkodási modell szerint működik, 400 ezer hektár földterületet művel, és óriási, egyenként kétmillió csirkés termelési egységeket működtet. Versenyelőnyét pedig nemcsak mérethatékonysága adja, hanem az is, hogy az uniós állatjóléti szabályok és a környezetvédelmi szempontok sem érvényesülnek.

Ráadásul hiányzik az ellenőrzés az ukrán határon, ami be nem jelentett exporthoz vezet. Az utóbbit erősítették meg hazai baromfipiaci szakemberek is, akik szerint Legyelországba, Szlovákiába, Romániába és Hollandiába is tetemes mennyiségű ukrán csirkehús érkezik, ezek az országok pedig saját termelésüknél nagyobb arányban vannak jelen az európai boltok baromfihúspolcain. Az MHP-nak egyébként Hollandiában, Szlovákiában és Szlovéniában is van baromfihús-feldolgozó üzeme.

Ha a bizottság tervei megvalósulnak, és életbe lépne a „vészfékmechanizmus”, akkor az AVEC számításai szerint idén nettó tömegben mérve 148 088 tonna baromfihús érkezhetne  vámmentesen Ukrajnából, míg a liberalizáció előtt ez a mennyiség 90 ezer tonna volt. 

A lét a tét

Magyarország és az ukrán dömpingtől szenvedő többi ország érdeke is az lenne, hogy a kereskedelem szabályozása a korábbi kvótarendszerre álljon vissza. Ez a baromfihús esetében évi 100 ezer tonna ukrán importot jelentene – vagyis a jelenleginek kevesebb mint a felére csökkenne az Ukrajnából behozott baromfihús mennyisége, ami az európai baromfitermelőkre nehezedő nyomást érzékelhetően csökkentené, és ismét bővülhetnének a piacaik.

A gabona-, a cukor-, a baromfi- és a tojástermékpályákat képviselő szervezetek attól tartanak, hogy ha az ATM-mechanizmus a jelenlegi marad Ukrajnával, akkor a felsorolt ágazatok európai fennmaradása lesz a tét. 

A kereskedelem liberalizációja óta eltelt időszakot tekintve jól látszik, hogy a helyzet először az Ukrajnával szomszédos országok termelői számára vált tarthatatlanná, mára azonban már az EU más tagállamai is erősen érintetté válnak, amit a gazdamegmozdulások is jeleznek.