Háttérbe szorulnak a külföldiek

Rohamtempóban csökken a külföldi befektetők részesedése a magyar állampapírpiacból. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint szeptember végén már kevesebb mint 9 ezermilliárd forintnyi magyar állampapír volt külföldi – jellemzően intézményi – kézben, a mostanihoz hasonlóan alacsony szinten tartósan utoljára 2012-ben volt az állományuk.

A külföldi befektetők aránya a teljes állampapírpiacból most már alig 31 százalékos, ilyen alacsony részesedésre utoljára 2002-ben volt példa.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azonban szeretné, ha még tovább csökkenne ez az arány, „amilyen alacsony szintre lehetséges” – nyilatkozták a Világgazdaságnak.

Az államadósság finanszírozásának egyik fontos kockázata abban van, hogy egy válság során a külföldi befektetők nagy összegben adják el az állampapírokat. Ez 2008–2009-ben Magyarország mellett a régiós országokban is megfigyelhető volt. A kisebb külföldi részesedés miatt egy ilyen eladás kevésbé súlyosan érinti az államadósság-kezelést, nő a finanszírozás biztonsága

– indokolta az ÁKK.

A külföldi befektetők részesedése a magyar állampapírpiacból 2011 őszén tetőzött, akkor 58 százalék fölötti arányban birtokolták a magyar államadósságot. Ezután nem sokkal a hitelminősítők a bóvli kategóriájába sorolták át a magyar állampapírokat, de a külföldiek részaránya 2015 tavaszáig ennek ellenére is 50 százalék fölött maradt, a csökkenés gyakorlatilag az elmúlt három-négy év eredménye.

Ennek egyik oka az lehetett, hogy visszaszorultak a devizaalapú kibocsátások, és a devizakötvények állománya – amelyek döntő része külföldi intézményeknél van – folyamatosan zsugorodik.

A külföldiek helyett a hazai pénzügyi cégek és a háztartások finanszírozzák egyre nagyobb mértékben az államot. A kisbefektetők állampapírban lévő megtakarításai nemcsak nominális értelemben nőnek, hanem arányaiban véve is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból.

2011-ben még csupán 4,5 százalék volt a háztartások részesedése, jelenleg már 19 százalék fölött van.

A lakosság akkor kapott rá az állampapírokra, amikor az ÁKK elkezdte a bankbetétekhez képest kiemelkedő kamatok mellett árusítani a kisbefektetőknek szánt papírokat. Emellett az is sokat jelentett, hogy a központ a hosszabb lejáratú lakossági kötvények forgalmazói körébe az államkincstár mellett a bankokat és a brókercégeket is bevonta.

A lakosság mellett a hazai pénzügyi szféránál lévő állampapírok mennyisége is megugrott az elmúlt években. A magyarországi bankok már csaknem ugyanannyi magyar állampapírt tartanak a mérlegeikben, mint a külföldi intézmények, ami 1999 óta nem fordult elő. A hitelintézetek részesedése a magyar államadósságból már több mint 31 százalékos.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható