Éves átlagban 2,5 százalékos reálhozamot lehet elérni a júniusban bevezetendő, egyelőre névtelen állampapírral, tartósan
3 százalékos inflációval számolva. Ha elszáll az infláció, akkor az 1,7 százalékos kamatprémiumot kínáló ötéves Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) tulajdonosai járnak jobban.
Az, aki az egyéves állampapírt (1MÁP) veszi, és lejáratkor a hozammal együtt befekteti, 15,93 százalékos hozamot érhet el öt év alatt, de ezt gyakorlatilag el is visz az infláció.
„A lakossági állampapír-állománynak az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által megcélzott 800 milliárd forintos idei bővüléséhez hozzájárulhat az új állampapír. Ahhoz azonban, hogy az öt év alatt tervezett duplázódás is megvalósulhasson, a bérnövekedési ütemnek is fenn kellene maradnia. A jelenlegi, nagyjából 6 ezermilliárd forintos lakossági állampapír-állomány a 23 200 milliárdos forintadósság egynegyede. A teljes 28 600 milliárdos adósság 5400 milliárdos devizarészét lehetne csökkenteni, ha 11 ezermilliárdra emelkedne a háztartások állománya”– mondta lapunknak Nyeste Orsolya, az Erste elemzője.
Szerinte az új kötvény sok kérdést vet fel, ezek közül az egyik az ÁKK terveinek a vállalati hitelezésre gyakorolt hatása. A bankok mostani 77 százalékos hitel-betét aránya még messze van a 100 százaléktól, de ha a belföldi megtakarítások ilyen arányban kerülnek az államhoz, akkor külföldi, jellemzően anyabanki forrásokra lesz szükségük a hitelintézeteknek – véli az elemző, aki szerint a magyarhoz hasonló felzárkózó gazdaságnak alapvető szüksége van külföldi forrásokra.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.