Szankciós csőd: vígan kereskednek Oroszországgal az uniós cégek

Amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly a világ legjobb harckocsijának nevezte az új T-90M Prorivet, méltatta az ország katonai vezetését és a gyártási szektort, amiért együttműködtek az Oroszország imperialista célkitűzéseinek külföldön való teljesítéséhez szükséges hardverek előállítása érdekében. Kevesen hitték volna, hogy a megszállt ukrajnai harcmezőn rendszeresen látható harckocsit állítólag a világ minden tájáról származó eszközökből és alkatrészekből építették – beleértve az olyan európai országokat is, amelyek kiterjedt gazdasági szankciókat vezettek be Oroszország ellen az ilyen együttműködés megakadályozása érdekében – írja azon sorozatának első részében a Kyiv Post, amely arról szól, hogy az ukrajnai háborút idító Oroszország hogyan kerüli ki a szankciókat.

A cikk szerint az Egyesült Államok és uniós szövetségesei nagyjából húszezer szankciót vetettek ki orosz cégek és magánszemélyek ellen azóta, hogy az ország 2022 februárjában megkezdte Ukrajna teljes körű megszállását. Ennek ellenére állítólag egy közép-olaszországi kis cég, az MT Marchetti (MTSRL) gyártja és szállítja a T-90M csúcstechnológiás irányzékaihoz használt alkatrészeket. Ez az eszköz teszi lehetővé, hogy a csapatok a jármű belsejéből szemléljék külső környezetüket. Nélkülük az orosz katonák lényegében vakon harcolnának, és a földfelszínt pásztázó drónoktól függnének. Olaszország hozzájárulása tehát elengedhetetlen e tank gyártásához.

Van bőven kiskapu Oroszország felé

Noha az olasz vállalatok és magánszemélyek jogilag korlátozva vannak abban, hogy közvetlenül orosz szervezetekkel üzleteljenek, a meglévő szankciók egy sor kiskaput hagynak, amelyek megkönnyítik, hogy a vállalkozások megkerüljék a korlátozásokat, és a megszokott módon folytassák üzleti tevékenységüket.

Az MT évtizedek óta üzletel Oroszországban. A szankciók betartása érdekében a jelek szerint egy leányvállalaton, az MT-Toolson keresztül dolgozik orosz ügyfelekkel, a céget Comand Toolnak is nevezik. Ezen a néven vett rész a 2016-os és a 2019-es moszkvai kohászati konferencián, ahogyan illetékesei későbbi rendezvényeken is mint a Comand Tool kévpiselői szerepeltek. A leányvállalat webhelye aktív, közli helyi kapcsolattartója elérhetőségét, akihez információért lehet fordulni. 

De az olyan vállalatok, mint az MT, úgy tűnik, bebizonyítják, milyen könnyű figyelmen kívül hagyni ezeket a szabályokat – mutat rá a cikk. Az olasz cég kiskapukon keresztül folytatta üzleti kapcsolatait Oroszországban, annak ellenére, hogy márciusban Oroszország tilalma címmel záradékot tett közzé, amelyben kijelentette, hogy ragaszkodik a nemzetközi szankciókhoz, és a vállalat, betartva az uniós szankciókat, sem árut, sem technológiát semmilyen esetben

• sem értékesíthet,
• nem exportálhat újra Oroszországba,
• nem vesz részt viszonteladásban
• és újraexportálásban sem. 

Ragadós a példa

Úgy tűnik, hogy több ezer más európai vállalat és vállalkozó használ hasonló típusú hátsó ajtókat az orosz piacra harmadik országokon vagy leányvállalatokon keresztül, néhány bürokratikus lépéssel megkerülve a nemzetközi szankciókat. Bár az MT-hez hasonló vállalatokat érintő szankciókra vonatkozó információk könnyen megtalálhatók, a szankciók betartását nem ellenőrzik. E hiányosságra rá is mutatnak ukrán tisztviselők és szövetséges vezetők, és a nemzetközi szankciók erősebb hálózatára, valamint a szabálysértők felelősségre vonására szólítottak fel.

„Úgy kell kezelnünk a rakétákban használt modern elektronikát, ahogyan az EU a kolbászt – mondta a Kyiv Postnak Marian Zablotszkij ukrán parlamenti képviselő, a parlament pénzügyi bizottságának tagja –, nyomon kell követnünk minden összetevőjének az útját.” Más európai tisztviselők is hasonlóan vélekedenek.

Az orosz gazdaság a szankciók ellenére is növekszik

Az orosz gazdaság erősen tartja magát azóta is, hogy 2022-ben megtámadta Ukrajnát, hiába a több éve tartó nemzetközi szankciósrendszer. A Carnegie Alapítvány adatai szerint Oroszország GDP-je meghaladta a várakozásokat: míg 2022-ben még 1,2 százalékkal zsugorodott, 2023-ban már 3,6 százalékkal nőtt. A rubel több mint 40 százalékot veszített az értékéből 2022 februárja óta, de gyorsan stabilizálta a két számjegyű kamatemelés és az infláció megfékezésére bevezetett tőkeszabályozás. A Centre for Economic Policy Research (CEPR) szerint 

Az orosz gazdaság 2023 elejére már visszatért az invázió előtti növekedési és exportszintre.

A Világbank 2023-ban 2015 óta először minősítette Oroszországot a magas jövedelmű országok közé. A 2023-as gazdasági növekedéshez hozzájáruló kulcstényezők között szerepel

• a kereskedelem (6,8 százalék),
• a pénzügyi szektor (8,7 százalék)
• és az építőipar (6,6 százalék)

Az orosz GDP 2023 második negyedévére a háború előtti, járvány utáni szintre kezdett kiegyenlíteni, és várhatóan tovább fog emelkedni. 2024-ben az IMF előrejelzése szerint Oroszország GDP-je továbbra is legalább évi 2,6 százalékkal nő.

Mások az amerikai és mások az uniós szankciók

A nemzetközi gazdasági szankciók azóta halmozódnak fel Oroszországgal szemben, hogy

• az ország 2014-ben megszállta a Donbász térségét,
• illegálisan annektálta a Krímet,
• és megkezdte Ukrajna teljes körű megszállását.

Bár az USA és az EU által kiszabott szankciók tartalmilag hasonlók, a jogi kereteikben és végrehajtásukban, így a hatásukban is jócskán eltérnek. „Az Egyesült Államok szankciórendszere sok szempontból egy jól beolajozott gépezet, amely hosszú ideje nagyobb változtatások nélkül működik” – írta Konstantin K. Oppolzer svájci ügyvéd, a Georgetown Egyetem egykori vendégkutatója. „Az EU szankciórendszere ezzel szemben – látszólag észrevétlenül – viszonylag közelmúltbeli létrejötte óta súlyos hiányosságoktól szenvedett.” Ukrajna Oroszország általi inváziója arra kényszerítette az EU-t, hogy 2022-ben felülvizsgálja és javítsa szankciópolitikáját. Amikor például a szövetségesek 2022-ben befagyasztották a Bank of Russia nemzetközi eszközeit, majd korlátozták az orosz vállalatok hozzáférését a SWIFT bankrendszerhez, több szereplő mégis tovább haszálhatta a hálózatot egy hiányos végrehajtási mechanizmus miatt.

Megmaradtak Oroszország erősségei az exportban

Az orosz gazdaság a gáz-, olaj- és fémexporthoz kötődik azóta, hogy az ország a 2000-es évek elején, a Szovjetunió bukása okozta felfordulást követően fellendülésnek indult. Az orosz gazdaság nagy részét a szolgáltatási szektorból származó adók tartják fenn az összeállítás szerint, ezek az elmúlt évtizedben a GDP-nek átlagosan az 55 százaékát tették ki. Az Oxford Institute of Energy Studies  azt írja, hogy az olaj- és gáziparból származó bevételek a teljes szövetségi költségvetés jellemzően 30-35 százalékát teszik ki. Ez az ország legnagyobb külső bevételi forrása.

Az olajexport adja évek óta az orosz gazdaság adóbevételeinek több mint 25 százalékát, míg a földgáz- és az acélexportra kisebb, de növekvő hányad jut. A kőolaj önmagában az ország GDP-jének körülbelül 16 százalékát teremti meg. A vasérc- és acélexport 2023-ban mintegy 23 milliárd dollárt hozott, ez az orosz GDP nagyjából 5 százaléka volt, ötödödével kevesebb a 2021-esnél.

Egy 2022-es uniós jelentés szerint Oroszország az energiaszektoron kívüli 13 kritikus nyersanyag – így a palládium, a nikkel és a titán – harmadik legnagyobb gyártója volt a világon, és a világ harmadik legnagyobb gyémántforrása is. A Rossztat szerint 2021-ben az európai entitások voltak Oroszország legfőbb ügyfelei, hozzájuk került a teljes orosz fémáruexport 27 százaléka. Továbbra is Európába jut az orosz fémexport nagy része. A 2024. első féléves acélmennyiség 3,36 millió tonna volt a GMK Center ukrán agytröszt szerint.

Az európai cégek megtalálták az orosz kereskedelem hátsó ajtóit

Az európai szankciós jogszabályok egyik kulcsfontosságú kiskapuja azt írja elő, hogy csak a késztermékeket korlátozzák, így a vállalatok továbbra is importálhatnak félkész termékeket, alkatrészeket. Németország és Olaszország továbbra is Oroszország legfőbb exportpartnere, dollármilliárdokat pumpálva az orosz gazdaságba. A lap Magyarországot és Szlovákiát az unió által javasolt ukránbarát kezdeményezések hangos ellenzőjeként említi, mondván, megakadályozták olyan további jogszabályok elfogadását, amelyek bezárhatnák e kiskapukat. Orbán Viktor államfő az Oroszország elleni lehető legenyhébb büntetéseket támogatta Ukrajna megszállása miatt, és azt állította, hogy a háború nem érhet véget a diplomáciai kapcsolatok fenntartása nélkül. 

– mondta Orbán Viktor 2023-ban a nemzet helyzetéről szóló beszédében. 

Szlovákia új vezetése is hasonlóan nyilatkozott, például azt, hogy Budapest és Pozsony az uniós szankciók ellenére is kereskedjen Oroszországgal. Robert Fico miniszterelnök azt mondta, hogy júliusban tárgyalt a kérdésről Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel, és „műszaki megoldást” javasolt az orosz olajszállítás folytatására „több államba, köztük Szlovákiába” – erről a Politico írt.

Gyengülnek a korlátozások

Az EU által tavaly év végén elfogadott 12. szankciócsomag is tükrözte ezeket a nehézségeket. Például az orosz acéllemezek európai országok általi importja a 8. szankciócsomag értelmében 2024 októberére teljesen leállt volna, de a 12. csomag a határidőt kitolta 2028-ig 8,5 millió tonnás behozatali felső határ mellett – írta Andrij Gluscsenko, a GMK elemzője decemberi jelentésében. A hosszú határidők alatt a szankcionált exportőrök új vevőket találhatnak, ami aláássa a szankciók alapvető célját.