Se nyuszi, se oroszlán: díjazza a forint az MNB-t

A vártnak megfelelően nem csökkentett kamatot kedden az MNB, és eldőlt az ennél is fontosabb kérdés is: a dollár megizmosodása Donald Trump két héttel ezelőtti amerikai elnökválasztási győzelme óta nem hajszolta bele a magyar jegybankot egy régiós versenybe sem a várható monetáris szigort illetően. A forint meghálálta a nyugalmat: valamelyest gyengült, de nem számottevően, nem emiatt, és a lengyel zlotynál kevesebbet.

A Világgazdaság korábban elemzésben latolgatta az esélyeit, szembe próbál-e menni majd az MNB kamatülését követően a dollár nyomulása jellemezte árral, amely odasózott szinte minden más devizának, a feltörekvő és a fejlett gazdaságokban egyaránt. Arra jutottunk, hogy ez másnak sem sikerült.

Régiós jegybankok: az MNB nem érzett késztetést „felzárkózni”, a forint nem bánja

Amit a magyar jegybank tehetett volna: ha felzárkózik kommunikációjában a cseh és a lengyel jegybankhoz. Az előbbi november 7-i kamatcsökkentése után jelezte: döntéshozói már arról tárgyaltak, mikor kell elkezdeni a kamatemeléseket. A lengyelek pedig azt hangoztatják, hogy akár már a jövő év első felében elkezdhetik visszaforgatni a tavaly őszi lengyel választás előtt befejezett kamatcsökkentéseiket.

Az MNB hozzájuk képest a múlt havi kamatülése után ott tartott, hogy 

Virág Barnabás alelnök ennél kedden sem ment tovább, és a forintnak az amerikai elnökválasztást követő gyengélkedése ellenére sem kezdte el pedzegetni a majdani kamatemeléseket, ami egy fokkal már erősebb, akár árfolyam-támogató üzenet lett volna.

A forint mégsem szállt el, még az a hír is belefért, hogy volt olyan tag a monetáris tanácsban, aki kamatcsökkentést szeretett volna. Az euró ellen a kereskedés vége felé negyed százalékkal állt gyengébben a forint, mint egy nappal korábban, 407,2 környékén. Kétszer ekkorát gyengült, 4,33 környékére a lengyel zloty (miközben a cseh korona ezúttal megúszta).

A forint gyengülésének oka nem az volt, hogy a magyar monetáris politika még mindig nem olyan szigorú, mint a régióban másutt – ez kiolvasható a zloty mozgásából. 

Az együttes gyengülést az okozta, hogy a nemzetközi alapszél, az euró-dollár kereszt mozgása megint nem volt kedvező (valamelyest erősödött a dollár), és még inkább – jelentette a Bloomberg – egy másik hír: Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a nukleáris doktrína szigorítását. 

Ehhez kapcsolódtak még más fejlemények, amelyeket a piaci szereplők a geopolitikai kockázat emelkedéseként értékeltek a régióban, és amelyekről Orbán Viktor magyar kormányfő összefoglalóan azt mondta: rendkívül veszélyes pillanatban vagyunk. Európa-szerte estek a részvényárak is, a régiónkban is, köztük például a geopolitikára érzékeny OTP-papír.

A magyar infláció szinte a céltábla közepén csücsül

A magyar jegybank kommunikációs mozdulatlansága azt üzenheti: amikor óriási szelek fújnak, hiábavaló a vitorlák finomhangolása.

Egy másik olvasat: indokolt is lehet a különbség a régiós jegybankok szigora között, hiszen a lengyel infláció jóval meghaladja a helyi célsávot, a cseh a teteje felé közelít, miközben a 3,2 százalékos magyar ráta szinte a céltábla közepén ül.

Emellett a 6,5 százalékos magyar alapkamat jobban kipárnázza a forintot, mint 

• az 5,75 százalékos lengyel irányadó ráta
• vagy a 4 százalékos cseh fő kamat.

Egy bizonyos: az új Trump-éra kezdete nem a kamatcsökkentések időszaka a régiónkban és másutt sem. Vitatkozni legfeljebb azon lehet, nyitva voltak-e ablakok korábban a gyorsabb kamatcsökkentésekre, hogy most majd alacsonyabb szintről kelljen felfelé indulni. Ez azonban spekulatív mezőkre vezethet, és azt sem tudni, nem rosszul sült volna-e el pont most az alacsonyabb kamat.